Balogh István: „Nekem szerencsém volt…”. A 100 éve született Balogh István emlékére - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 42. (Nyíregyháza, 2012)

Balogh István visszaemlékezése - A tudományos pálya kezdete

A TUDOMÁNYOS PÁLYA KEZDETE

Ecsedi István halálával gazdátlanul maradtam. Különböző akcióinak azonban az lett az eredménye, hogy ugyanazon év július elsejével kineveztek állástalan diplomásnak a Déri Múzeumhoz. A tanári oklevelem megvolt, a doktorátusom is, állásom is, ami azt jelentette, hogy 68 pengőt kaptam egy hónapra, nem túlságosan nagy összeget.

Ecsedi indított el az első tudományos munkám megírására, amely 1936- ban jelent meg A vákáncsosok cím alatt. Hosszabb címe is van: Tanulmányok a debreceni erdőgazdálkodás történetéhez. Én ezt a témát a helyszínen ismertem meg, hiszen a környékünkön elég sokan voltak vákáncsosok, de a történelmi előzményeket felderíteni egy kicsit bajosabbnak mutatkozott. Akkor kezdtem tanulni a levéltári kutatást. Ettől kezdve nem is szakadtam el ettől a módszertől. Valahány néprajzi tárgyú dolgozatot írtam, megpróbáltam felkutatni a történelmi előzményeit. 1937-ben jelent meg A debreceni tanya című tanulmányom, amelyik a 18. századig visszamenőleg foglalkozik a debreceni tanyásodás és tanyás gazdálkodás kialakulásával. A történeti előzmények vázolása után, ami körülbelül egyharmadát teszi ki a tanulmánynak, jött a tanyák jelenlegi formájának a leírása.

Ekkor léptem kapcsolatba - a korábbi falukutatási és az Ady Társaság31 hungarológiai szakosztályában végzett munka után - a Válasszal.32 Ennek is megvolt a maga előzménye. Ortutay Gyula33 szerkesztésében jelent meg

31 Az Ady Társaság 1927-ben alakult meg Debrecenben a modem irodalmi és művészeti törekvések pártolása és közvetítése céljából. Irodalmi szakosztálya mellett működött képzőművészeti, zenei és hungarológiai szekciója is. Az Ady Társaság mégis elsősorban irodalmi szervezetként volt jelentős. A harmincas évek közepétől egyre nagyobb szerepet kapott a társaság életében a népi írók mozgalma. Németh László, Kodolányi János, Illyés Gyula és Veres Péter többször is szerepeltek az Ady Társaság nyilvános irodalmi rendezvényein. Törekvéseik felvállalása egyre inkább politikai-ideológiai elkötelezettséget jelentett az Ady Társaság számára.

32 A Válasz szépirodalmi és társadalompolitikai folyóiratként elsősorban a népi írók és a szociográfiai irodalom fóruma volt 1934. május - 1938. június; majd 1946. október - 1949. június között. Szerkesztői Fülep Lajos, Gulyás Pál, Németh László, Németh Imre, Sárközi György.

33 Ortutay Gyula (1910-1978) néprajzkutató, a folklorisztika egyik legmeghatározóbb alakja, a Magyar Néprajzi Társaság elnöke, az MTA Néprajzi Kutatócsoportjának vezetője, az MTA tagja, 1947-1950 között vallás- és közoktatásügyi miniszter.

49