Dávid Gabriella: Nana, mesélj! - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 41. (Nyíregyháza, 2010)

I. Két világháború között - Bodor-internátus

Először is az, hogy nem mentünk vissza a Bodorba. Azt hiszem, nem is mehettünk. Nyilván az egész intemátus annyira nem felelhetett meg az előírásoknak, hogy nem is volt szabad arra a célra használni. Hozzákezdtek még az előző évben egy új internátus építéséhez. Kós Károly20 tervezte ingyen, de nem lett kész az évnyitóra, és minket a gimnázium rajztermébe telepítettek be ideiglenesen. Az lett a hálószobánk jó sűrűn berakva ágyakkal, úgy, hogy még közlekedni is nehéz volt köztük. Egy tanterem volt a tanuló, de ha nem volt óránk, maradhattunk a saját tantermünkben is.

Sepsiszentgyörgy, Székely Mikó Kollégium (1973)

Természetesen csuda izgalmas volt az új élet: egy épületben lenni a fiúkkal! Jaj, oltsuk el a lámpát lefekvéskor, mert mi lenne, ha benéznének a fiúk az ablakon - amin egyébként kék papír is volt. Elektromos feszültséggel telt meg

20 Kós Károly (1882-1977) A huszadik század nagy polihisztora, építész, író, néprajzos, képzőművész, olykor tevékeny politikus, irodalomszervező is volt. Diákévei alatt ismerkedett meg Erdély hagyományaival. Építészetébe beemelte a népi hagyományok arányait, motívumait. Legfőbb művei: a Kolozsvári Református Templom, a Székely Nemzeti Múzeum Sepsiszentgyörgyön, a Székelyudvarhelyi Tanítóképző, a Budapesti Állatkert épületei, dolgozott a Vekerle telep megalkotásában, Zebegényi templom, stb. Irodalmi munkássága a magyarság és Erdély fontos történelmi eseményeihez kapcsolódó izgalmas írások: Az országépítő, A Varjú nemzetség, Budai Nagy Antal, A Gálok stb. Tanulmányai elsősorban Erdély művészetével foglalkoznak. Műveit saját rajzaival, metszeteivel illusztrálta.

A politikai közéletben 1921-től, majd 1944-től tevékenykedett aktívan néhány évig: a magyar kisebbség fennmaradásáért küzdött. A két háború között az Erdélyi Szépmíves Céh kiadói munkájában vett részt. Erdélyt soha nem hagyta el hosszabb időre.

63