Dávid Gabriella: Nana, mesélj! - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 41. (Nyíregyháza, 2010)
IV. Magyarország - A történet vége
félig álmatlanul töltött éjszaka eredménye. Jól meggondoltam mindent. Tudom, mi vár rám, meg Rád is. Vállalok mindent: a felelősség felét, a nélkülözést, a gondot, a munkát, s azt is, hogy talán nem lehetek állandóan melletted. Még azt is, ha éppen csak az esküvő idejére lehetünk együtt. Tétovázni most neked sem szabad. (...) Csak azt szeretném tudni, van-e mód arra, hogy megesküdjünk? - Vagy lehetetlen??? Gondolkozz rajta, de ne sokat: egy napot. Utána aludj egy éjszakát, aztán tégy fel egy sürgönyt - ide - „Gyere", vagy „Nem lehet". (...) Tovább már nem szabad vámom - úgy érzem. Sok-sok szeretettel gondol Rád: Gabi (szept. 7.) Minden körülmény ellene szólt a korai házasságnak, de Apám egy percig sem habozott, hanem sürgette, jöjjön, amilyen hamar csak tud. Majd csak lesz valami. Szülei és Vilike is felajánlották, hogy gondoskodnak róla. Édesanyám, amint a kórházból kikerült, azonnal elindult beszerezni a szükséges papírokat. Veresegyháza még riasztóbb lett: a pap, amíg Anyám oda volt, bement a lakásába, részegen kutatott a dolgai és a levelei között. A falusiak szerint még pálinkát is főzött a konyhájában. Október elején kelt útra, egy hónapig nagyapáméknál lakott a tanyán, és tényleg tanult főzni. Közben Édesapám valóban megkapta a gyakornoki állást 1950 pengő évi fizetéssel, OTBA108 tagsággal, és tűzifa-járandósággal. Ez ugyan nagyon messze volt a slágerben ideálisnak tartott havi 250fixtől, de nagyon szerényen el lehetett kezdeni a közös életet. Szó esett lakásról, bútorról, s Édesapámnak ugyan szilárd meggyőződése volt, hogy az ő dolga ezekről gondoskodni, de egyszerűen már nem volt idő kivitelezni. Neki volt ugyan némi megtakarított pénze, de a katonaságtól csak november 18-án szerelték le, az esküvőig mindössze egy hónapjuk maradt. így letettek a lakás-bérlésről, Édesapám megegyezett a Bethlen utcai öreg kisasszonyokkal, hogy a bútorozott szobáját alkalmassá teszik két embernek, és használhatják az előszobát is. A legszükségesebb ágyneműt a tanyán állították ki számukra, és beszereztek egy használt pet- róleumfőzőt. November elején Édesanyám Pestre utazott. Valami kevés pénze mégis volt, Soós Géza a Soli Deo Glóriától még a nyáron szerzett 200 pengő segélyt a számára, az még itt várta. Valami kis „kelengyét" igyekezett magának összeszedni úgy, hogy ruháit főként maga varrta meg. Maminál szállt meg, aki most egyedül volt a Viador utcai lakásban, mert Zoltit behívták katonának. Hogy ne szoruljon másokra, kiadta albérletbe a konyháját, és munkát is kapott a Goldberger gyárban, bedolgozóként kötött holmikat készített. Mami most kedves volt hozzá, a testvérei sem utálatoskodták túlságosan. A varrásban leginkább Lajosra számíthatott, aki egyébként nemrégiben nősült. Édesanyám azonban 108 Országos Tisztviselő Betegsegélyző Alap. A betegbiztosítás nem volt általános, az OTBA tagság nagy értéknek számított. 278
