Dávid Gabriella: Nana, mesélj! - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 41. (Nyíregyháza, 2010)
IV. Magyarország - A történet vége
Még vers is született ebből az élményből: Ébred a tavasz s én szeretnék írni Neked valamit... Valami egészen tavasziast: A fű már törülgeti álmos szemeit... A gólya megjött, ott kelepel a zsuppfedeles csűr tetején s javítgatja régi fészkét... A szomszédban kis bárány béget... Tudod - olyan hosszúlábú ugrándozó, ügyetlen kis bárány... Az utcán vasárnapiban sétál sok legény, meg lány. Beszédjük tavaszi... Jókedvű - vidám, Az okát maguk sem tudják talán... A nap - a vén kujon - is mosolyog s megcsókolja a futó felleget. A szobám kakasmandikóval van tele s a sok virág mind rám nevet... s én szeretnék írni Neked valamit... valami ennél még tavaszibbat... (ápr. 2.) Most már komolyan szó esett a házasságról, illetve annak gyakorlati részéről: szerény, kétszobás lakásra vágytak, nem hivalkodó berendezéssel. Már mindkettőjüknek volt valamicske megtakarított pénze is. De időpontra még nem gondoltak. Összetartozásuk azonban már nem volt kétséges. 271
