Dávid Gabriella: Nana, mesélj! - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 41. (Nyíregyháza, 2010)
IV. Magyarország - Ismét „otthon"
Kicsi Gabi! Én ünneplem a Maga születésnapját. December 5-én a templomba megyek, és megköszönöm az Úristennek, hogy Maga van. „Köszönöm, hogy Te vagy, a napot köszönöm, mikor fénynek nyert a világtalan világ" - Csak ezt mondhatom, az ókori névtelen latin költővel, akitől nem maradt semmi, csak ez a szerelmes sor. (nov. 30.) Életem első - és legszebb - születésnapi ajándéka volt, s maradt a mai napig. (1986. febr. 20.) Kedves egyetlen Gabika! Amint látja, most Pesten vagyok átutazóban, holnap jelentkezem a minisztériumban, elintézem a formaságokat, és azonnal utazom tovább Bécsbe. így is sok időt vesztegettem már, mindennap kár, amit nem ott töltökf...) Kedves okos kislány, a vizsgájáért nem dicsérem meg, mert én nem hittem, hanem tudtam, hogy sikerülni fog. (Az utóbbi több, mint az előbbi.) De ajánlom melegen, hogy veregesse meg a saját maga jobb kezével a bal vállát, mondván: „jól van öregem, csak így tovább". (T.i. mi katonák így csináltuk, ha sikerült valami.) Kicsi Gabi, nem is tudja elképzelni, milyen öröm volt nekem olvasni a jó hírt, még azon sem bosszankodtam, hogy előbb nem kaptam sem lapot, sem levelet Magától. (dec. 2.) Édes! Ma már itt hallgatom a nagyváros zúgását. Ma este 10 órakor érkeztem a gyorssal, és sietek Magának megírni, hogy velem van most is. Fényképe előttem az asztalon mosolyog. Kedves Gabi, most kérem, hogy a nyáron, mikor majd találkozunk, legyen egy szép székely ruhája, olyan, amilyenben először láttam, s tartsa meg azt a ruháját is, amiben lefényképeztette magát. Az nagyon illett Magának, abban szeretném látni még egyszer. Ez remélem, nem olyan nagy kérés, amit teljesíteni ne lehetne. A mai napom rettenetes lótás-futással telt el. Szerettem volna szabadulni Pestről. A belső nyugtalanság űzött már ide. Most itt, Bécs kellős közepén egy kedélyes kis szobában végre éjfél előtt kiköthettem. Most már nyugodt vagyok, egy évi békés, teljesen odaadó munka áll előttem. Nem kell semmire sem gondolni, csak Magára és a munkára. Egy évig nem lesznek anyagi gondjaim, és nem kell sohasem másnak dolgozni, csak magamnak... Eddig el is felejtettem írni, hogy valami három hete megjelent egy „nagy munkám", címe: „A jószág teleltetése Debrecen környékén" aminek a német kivonatát a napokban várom. Ugyancsak a napokban jelenik meg egy kisebb is, címe: „Diáklázadások a debreceni kollégiumban a 264
