Dávid Gabriella: Nana, mesélj! - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 41. (Nyíregyháza, 2010)
I. Két világháború között - Szülőfalum, Kerelőszentpál
tavasszal sok víz zúdult a rétre, akkor a legények vasárnap leszedték az ólajtókat, s megcsónakáztatták a lányokat. Volt ilyenkor sivalkodás! Egyszer a Giliék nagy fia engem is elvitt a barátnőmmel, Magyari Annuskával. A tenger víz vakító ragyogással verte vissza a tűző napsugarakat... Gyémántként ragyogott ott minden. A víz aztán lefolyt, s nőtt a réten akkora fű, hogy nem is látszottam ki belőle. Te, itt a ház, ahol születtem! Hogy is mehettem el mellette jövet? S milyen fiatal! Milyen jól tartja magát, és milyen ápolt! Igazán példát lehet venni róla... Megérdemelne egy ditrói fehér márvány táblát azzal a felirattal, hogy „Itt érte első - és egyben legnagyobb sikerét - Gabi, Balogh István hűséges felesége, azzal, hogy MEGSZÜLETETT". Kerelőszentpál, szülőház (1977) Már megint hogy nézel rám? Hidd el, csupa nagybetűs, nagy dolog volt az, hogy én egyáltalán megszülettem. Engem senki nem akart, senki nem várt, senki nem örült nekem. Én csupán miattad születtem... Hiszen te mondtad: „Én éretted vagyok, s te érettem vagy. Én általad leszek egész, te általam érheted el, amit ebben az emberi életben boldogságnak neveznek." irkic Odafent a nagy mennyei műhelyben szinte észvesztő volt az évvégi hajrá... Hiába... a norma az norma, még ott is teljesíteni kell... Egy-kettő - itt a batyu - felhőre, hó-rukk, zsupsz, indulj! Szegény kis lelkek jóformán lélegzethez sem jutottak, s már ott szálltak valahol a háztetők felett. Délután öt 18
