„Ugyanolyanok, mint mindenki más ember”. Válogatás a Szabolcs-Szatmár megyei cigányság történetének forrásaiból 1951-1961 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 40. (Nyíregyháza-Gödöllő, 2010)
Bevezetés
6. táblázat. A cigány családok és a cigány népesség száma Szabolcs-Szatmár megyében 1957-ben és 1959-ben10 BAKTALÓRÁNTHÁZI JÁRÁS Község neve Cigány családok száma Cigány népesség száma 1957 1959 1957 1959 Apagy 19 24 84 126 Baktalórántháza 45 nincs adat 249 nincs adat Besenyőd 9 8 40 35 Laskod 7 36 Levelek 11 14 58 46 Nyírj ákó 3 4 14 20 Nyírmada 64 73 313 293 Nyíribrony 10 12 49 58 Nyírtét 1 2 Ófehértó 20 18 98 79 Őr 18 24 83 89 Petneháza 14 17 60 62 Pusztadobos 32 32 132 143 Ramocsaháza 28 19 122 123 Rohod 8 33 43 107 Székely 20 24 68 82 Vaja 29 47 161 205 SZSZBML. XXIII. 23. b. 3. és 2. doboz. 10 A táblázatot az 1957. és 1959. évi felmérések járási összesítéseinek községsoros adataiból állítottam össze. A nem telepi népesség, illetve a környezethez hasonló életmódúak kategóriájába sorolt cigányok adatait 1957- ben nem vették fel a kimutatásokba. Az adatfelvétel nehézségei miatt következetlenségek jellemzők, a népességi adatokat közlő iratok között pedig ellentmondások, pl. a járási összesítések és a telepleírások között eltérések lehetnek. Ez származhat abból is, hogy a nem telepen, hanem a faluban szétszórtan több utcában a telepiekhez hasonlóan élő cigányok nincsenek benne a telepleírásban, 1. pl. Nyírkárász esetében. Másik oka, hogy az életmód szerinti besorolás folytán nem volt mindig egyértelmű, hogy ki cigány, illetve a községek nem azonos módon határozták azt meg. Hodászon pl. ezért nem számítottak be 1957-ben mintegy 250 személyt. L. erről Nagy Pál: Cigány foglalkoztatás-politika Szabolcs-Szatmár megyében (1951-1956). Regio, 2009. 4. sz. Nyíregyháza adatait 1. az 1957. és 1959. évi felmérés összesítéseiben! A vásárosnaményi járásból nincsenek községsoros adatok az 1959. évből. 436
