„Ugyanolyanok, mint mindenki más ember”. Válogatás a Szabolcs-Szatmár megyei cigányság történetének forrásaiból 1951-1961 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 40. (Nyíregyháza-Gödöllő, 2010)
Bevezetés
külföldi igényeket is kielégített. A járási Vöröskereszt, a járási egészségügyi Csoporttal szorgalmazta a részleg visszaállítását. Ez indokolt is, mert a vásárosnaményi járás területén kitűnő fűzfa terem. Az itt kitermelt nyersanyagokat Dunántúlra szállítják és ott dolgozzák fel. A nyíregyházi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet a részleg visszaállítására irányuló törekvést nem támogatta kellően és így 6 hónapos huza-vona után a mátészalkai Háziipari Szövetkezet részlegeként megkapták a működési engedélyt és foglalkoznak is. A mátészalkai Szatmárvidéki Háziipari Termelő Szövetkezet a fehérgyarmati kosárfonó részlegében foglalkoztat lényegtelen számú cigány származású munkást. Közlése szerint az 1957 december hó 16.-án 213/1957 szám alatt hozott határozat értelmében Szamossályi községben tárgyalásokat folytatott a községi Tanács Végrehajtó Bizottságával, az ott élő cigányok foglalkoztatása ügyében. A tárgyalás eredményeként 1958 május 26-án Szamossályi Községi tanács Végrehajtó Bizottságát értesítette, hogy a község biztosítsa a szomszédos TSz.-nél a fonáshoz szükséges vesszőt, a tároláshoz és feldolgozáshoz szükséges helyiséget. Ezek után további intézkedés nem történt. A nyíregyházi Népművészeti és Háziipari Szövetkezettel történt tárgyalásaink során kinyilatkoztatta, hogy Központjuk az évekkel ezelőtt tervbe vett iskola szervezéséről lemondott, igy erre fedezetet sem biztosít. Helység biztosítása iránti igényét azért nem adja be. A Mészöv Szövetkezet politikai és mezőgazdasági Főosztálya megvizsgálta a Tisztaberek és Szamossályi Községben lakó cigánycsaládok kosárfonó szakcsoport alakításának lehetőségét és tájékoztatásuk szerint ilyen szakcsoport alakításának nincs értelme. A szakcsoport szervezésére vonatkozó rendelkezés, valamint alapszabály szerint szakcsoport, vagy társulás kimondottan értékesítésre nem szervezhető. Ahhoz, hogy a szakcsoportban kosárfonással fogalkozzanak, az előállításhoz szükséges fuzvesszőt nekik kellene megtermelni, ehhez pedig saját földterülettel nem rendelkeznek, a legújabb rendelkezés szerint tartalélterületen alacsonyabb típusú szövetkezet formákat nem lehet alakítani. A tiszalöki járás területén a határozat nyomán vályogvető szakcsoportokban igyekeztek a cigányságot tömöríteni. Az elmúlt évben Tiszalök és Tiszadada községben működött szakcsoport és a tagok részére jó keresetet is biztosítottak. Volt olyan cigány család, mely 2.500 - 3.000 Forintot keresett havonta. Ebben az évben ugyancsak igyekeztek a szakcsoportokat megalakítani és Tiszaeszlár község kivételével ez sikerült is. Ebben az évben gyengébb a működésük, mint a múlt évben volt. Nem tudtak kellő időben a vályogvetéshez megfelelő mennyiségű töreket biztosítani. A szakcsoportok a Földmívesszövetkezetek keretében működtek. Miután a cigányság foglalkoztatása elég nehézkes, türelmes munkát igényel, így a Földmívesszövetkezetek nem szívesen foglalkoznak a szakcsoportokkal. A vályogvető szakcsoportok részére ideiglenes működési engedély lett kiadva. Szükséges volna, hogy a szakcsoportok részére alapszabály tervezet lenne kidolgozva és, hogy ezek a szakcsoportok végleges működési engedéyt kapnának. Szükséges volna, hogy a Földmívesszövetkezetek el lennének kötelezve arra, hogy a tiszalöki járás területén kialakult szakcsoportoknak megfelelően minden községben ezeket megalakítanák, mert annak sem munkaerő, sem anyag akadálya nincs, s ezzel állandó 334
