„Ugyanolyanok, mint mindenki más ember”. Válogatás a Szabolcs-Szatmár megyei cigányság történetének forrásaiból 1951-1961 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 40. (Nyíregyháza-Gödöllő, 2010)
Bevezetés
nem, vagy csak vontatottan hajlandó elfogadni, így. pl. Piricse községben, ahol a községi Tanács Végrehajtó Bizottsága szabályszerű 400 : :-öles házhelyet mért ki minden család részére s ezt csak igen vontatottan hajlandók elfogadni. A kijelölt házhelyek elfogadására igyekezett rábírni a megye és járási tanács VB. kiküldött és még csak kb. négy család fogadta el a kijelölt házhelyet. Hasonló az eset Kántorjánosi községben is. Kisar községben pedig 20 család részére lett házhely adva, még egy sem épített rajta lakóházat, csupán egy család kezdett ez évben az építkezéshez. Az Országos Takarékpénztártól ez évben 3 egyén vásárolt házhelyet. A házhely vásárlásra hátrányos egyes községeknek az eljárása, amely szerint lakás építéshez csak akkor járulnak hozzá, ha a két szomszéd is beleegyezik. Ilyen eset történt Aranyosapáti községben. A községnek ez az eljárása helytelen, mert a szomszédok az építkezéssel kapcsolatosan véleményüket megmondhatják sőt az építkezéshez hozzá sem jámlhatnak, de ez nem akadályozhatja meg az építkezést, ha egyébként az építendő más követelményeknek megfelel. A községi Tanácsok Végrehajtó Bizottságai a kutak és WC. létesítéséhez nagy mértékben hozzájárultak. 163 ásott kutat és 400 WC.-t létesítettek a telepeken. A határozat hozatal előtt mindössze 11 ásott kút volt a telepeken, WC. pedig egyáltalán nem volt. A telepek nagyrészén csak egy egyszerű ásott gödör szolgáltatta a vizet. A Végrehajtó Bizottság határozata után a községek kutak és WC-ék létesítéséhez a községfejlesztési alapból 21.430 Forinttal járnitak hozzá. A megyei TBC. Gondozó Intézet a Végreahajtó Bizottság határozata után 2 drb. röntgengépkocsival lett elátva. A cigányság szűrővizsgálatát a fehérgyarmati járás kivételével elvégezték. Ezt a vizsgálatot az Intézet orvos hiányában nem tudta elvégezni, a hiányt 1960 februárjában pótolni fogja, amikor is az egész megye lakosságának az átszűrését kezdi meg. A megyei Köjálnak a fertőtlenítések és tetvetlenítések elvégzésére fertőtlenítő és furde- tőkocsi áll rendelkezésére, melyekkel beütemezéssel végzik a feladatukat. A cigányság közül az egészségőr beállítása 7 járás és a város területén van folyamatban. A tisztaság terén különösen ott mutatkozik lényeges javulás, ahol egyes egészségőri feladatok ellátására a telep egyik lakója van kijelölve. Ezek a megbízott egészségőrök ezt a munkájukat társadalmi feladatként látják el. A cigányok közül kiképzett és diíjazásban részesülő egészségőr még nincsen. A tisztaság és az egészségügy javulását mutatja a gyermekhalandóság csökkenése. A vásárosnaményi járás kivételével a cigánygyermekek halandósága hasonló százalékot mutat az egyéb gyermekek halandóságával. A vásárosnaményi járásban a cigánygyermekek halandósága 12 %-ék, míg a többi lakosoknál 6.7 %-ék. A cigányság közegészségügyének további javulása érdekében szükséges volna az elhullott állatok fogyasztásának teljes megakadályoztatására. A mezőgazdasági Osztály tárgyalásokat folytat az Állami fehérje Takarmányokat Előállító Vállalattal a megye területén ilyen üzem létesítésére. A tárgyalások jó mederben folynak és lehetőség van arra, hogy 1960 évben ilyen üzem építését Levelek község határában meg is kezdik. A határozat 2./ pontja kimondja, hogy minden eszközzel elő kell segíteni a munkabíró cigányoknak a munkába állítását. A határozat meghozatala óta kb. 70 %-al nőtt a munkába elhelyezkedettek száma. Mun332
