„Ugyanolyanok, mint mindenki más ember”. Válogatás a Szabolcs-Szatmár megyei cigányság történetének forrásaiból 1951-1961 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 40. (Nyíregyháza-Gödöllő, 2010)
Bevezetés
a munkahely nem az előadó beállítására lett felhasználva, hanem más Osztályhoz lett elvive. A szociálpolitikai Csoport a belső munkát ugyan ellátja, de a külső szervezésekkel kapcsolatos feladatok teljes mértékben háttérbe szorulnak. A szervezési munka nem halad a kívánt mederbe, amelyből igen sok hátrány származik a szociálpolitikai igazgatásra. így a megállapított létszámra feltétlenül szükség lenne. Miután a megyénél sincsen állandó gazdája a cigánykérdésnek, így az ezzel a kérdéssel való foglalkozás kampányszerű. Evenként, esetleg félévenként fellángol, majd ismét ellanyhul. Ez ráüti a bélyegét a járási, városi és községi munkákra is. Szükséges volna, hogy a megyénél akár a Művelődési Osztálynál, akár a szociálpolitikai Csoportnál ennek az ügynek állandó előadója lenne. így nagyobb lenne a lehetőség arra, hogy az egyes Osztályok munkája jobban össze legyen fogva. Nagyobb eredményt lehetne felmutatni és lehetne biztosítani, hogy a nagy számban hozott jó határozatok meg is valósuljanak. Kérem a Végrehajtó Bizottságot, hogy „A cigányok helyzete és az ebből adódó feladatok” tárgyában 1957 december hó 16.-án 213/1957 VB. sz. a hozott határozat végrehajtására vonatkozó fenti jelentésem tudomásul venni szíveskedjék. Nyíregyháza, 1959 szept. 2. SZSZBML. XXIII. 23. b. 2. doboz. 76. 1959. október 9. Cikk a Keletmagyarország&a« a nagykállói cigány gyűlésről. Cigány-nagygyűlés volt Nagykállóban A Hazafias Népfont nagykállói járási bizottsága kezdeményezésére Nagykállóban járási cigány-nagygyűlést tartottak, melyen több, mint nyolcvan résztvevő jelent meg. A járási tanács vb. elnökhelyettese tartott előadást, melyben szólt arról, hogy a felszabadulás előtt milyen nehéz volt a cigányok helyzete. 1945 előtt alig tizen jártak iskolába a járás területén a cigányok közül, míg ma 167 iskolaköteles közül 145 részesül rendszeres iskolai oktatásban. Előadás után többen mondtak véleményt, emlékeztek a múltra és beszéltek a jelenről. Horváth Dezső festősegéd a következőket mondotta: „Még mindig keserűen emlékezünk a csendőrpofonokra. A társadalomból kivetve éltünk 1945 előtt. Csak a felszabadulás után változott meg a mi helyzetünk is, mint festősegéd becsületes munkához jutottam, s dolgozom a Ktsz-nél.” Hasonlóan nyilatkozott Kozák Andrásné is a hatvanéves cigányasszony, aki hét éve tagja a nagykállói Zöld Mező Termelőszövetkezetnek, s becsületes munkája után hamarosan nyugdíjazzák. A felszólalók valamennyien elítélően beszéltek azokról, akik nem dolgoznak, vagy nem becsületes módon keresik kenyerüket. Szinte fogadalmat tettek, hogy e tekintetben ők is segítsenek a munkakerülők nevelésében s azon lesznek, hogy az iskolakötelesek elvégezzék a nyolc általánost. 330
