„Ugyanolyanok, mint mindenki más ember”. Válogatás a Szabolcs-Szatmár megyei cigányság történetének forrásaiból 1951-1961 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 40. (Nyíregyháza-Gödöllő, 2010)
Bevezetés
Nyírbátori Járási Tanács Végrehajtóbizottsága Elnökétől. 206/1959. T. Tárgy: Cigányság helyzetének megjavítása. Hiv.sz.: 947/1959. T. Szabolcs-Szatmármegyei Tanács VB. Elnökének Nyíregyháza Fenti számra és tárgyra hivatkozással az alábbiakat jelentem: 1958. május óta napjainkig értünk el eredményeket a cigányok helyzetének megjavítását illetően. Mint az összesítő kimutatás is tükrözi egy 100 %-os emelkedés mutatkozik egy év alatt az állandó munkát vállaló cigányok között. E területen nagyobb eredményeket is tudtunk volna elérni, ha a különböző vállalatoknál nem idegenkednének a cigány munkaerő alkalmazásánál. Több esetben előfordult és ma is fennáll, hogy a különböző vállalatoknak toborzást végzünk s már előre kikötik, hogy bamabőrűt ne küldjünk, nem fogadják el. A vállalatok ilyen magatartása szerintünk káros, mert így az állandó munkát vállalók nem tudnak elhelyezkedni, holott szerintünk még a munkában nem állók közül nagyon sokan megállnák helyüket, becsületesen dolgoznának. A munkába állításukat illetően javaslatunk az, hogy tegyék valamennyi vállalat, állami gazdaság és üzem részére is társadalmi üggyé a cigányok problémájának megoldását, s ne idegenkedjenek a cigány munkaerők alkalmazásánál. Egy másik terület a cigánygyermekek iskoláztatása. Itt is értünk el eredményt. Ma már az iskolaköteles cigány gyermekek 100 %-a iskolába jár s igyekszik tanulni, bár esetenként még sokat mulasztanak. Az iskoláztatásra igen nagy hatással volt az, hogy a téli időszakban több esetben több cigánygyermeknek juttattunk cipőt, s egyéb meleg ruhafélét. Ezt a gyakorlatot tovább is folytatjuk s módot találunk arra, hogy a következő téli időben is ismét több cigánygyereknek juttattunk téli ruházatot. E területen feltétlen fontos az eddigiektől fokozottabb állami támogatás. Községi Tanácsaink Végrehajtóbizottságai 161 cigánycsaládnak juttattak házhelyet. Ettől többnek is tudtak volna juttatni házhelyet, azonban a cigányok maguk nem akarják a házhelyeket elfogadni. A házhelyekre az építés csak igen kismérvű, mert a cigányok szinte követelőznek a házhely juttatás után, hogy mostmár házépítési anyagot is adjanak, de még a házat is építsék fel állami költségen, mert nekik tehetségük nincs házépítésre. Megjegyezni kívánom azt, hogy a cigányok helyzetének megjavítása még nem vált társadalmi üggyé. Még a községi tanácsaink sem foglalkoznak olyan értelemben a cigány- kérdéssel, mely foglalkozás alapján ezügyben előbbre tudnánk menni. Nem kielégítő a párt, a KISZ, a nőtanács és a Hazafias Népfront szerveinek a cigány- kérdésben végzett munkája. Ez abból fakad, hogy a különböző előítéletek igen nagy72.9. 1959. július 3. Nyírbátor. A nyírbátori járás jelentése. 317
