„Ugyanolyanok, mint mindenki más ember”. Válogatás a Szabolcs-Szatmár megyei cigányság történetének forrásaiból 1951-1961 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 40. (Nyíregyháza-Gödöllő, 2010)
Bevezetés
A cigánytelepek tisztaságára vonatkozóan a járási tanács vb. valamint a Vöröskeresztes szervezetek és községi tanácsok vb.-i tisztasági felelősöket jelölt ki, akik állandóan ellenőrzik a még meglevő túlzsúfolt cigánytelep tisztaságát és elősegítik, hogy a cigánytelepeken három havonkénti meszelések, valamint a WC-ék építése folyamatossá váljon. A járási tanács eü. csoportja az egészségőrökön, valamint a szociális előadón keresztül havonként ellenőrzi a cigánytelepeket. Az elmúlt félév folyamán négy új WC-t építettek és 8 cigánytelepen fertőtlenítették és lefürösztötték a családokat. Ezen tisztasági mozgalom kifejlesztése érdekében a járási tanács vb. azt szeretné elérni, hogy hasonló életmód és körülmények között, valamint a cigánygyermekek tisztántartása és iskoláztatása hasonló legyen a dolgozó parasztokéhoz. A járási tanács a szegényebb és rászorultabb, valamint elaggott családok közül 9 családot részesített egyszeri segélyben, ami ruházatra lett fordítva. Ebben bekapcsolódott a Megyei Vöröskereszt az UNICEF által küldött segély akcióból, amit főképpen gyermek mackó és cipőből állt. A cigányok munkában állításával kapcsolatban szoros kapcsolatot tartunk a Munkaerő Gazdálkodási Csoporttal. De az információk alapján Munkaerő Gazdálkodási Csoport azért nem tudja végrehajtani a Megyei és a Járási Tanács VB. határozatát, mert a vállalatok intézmények nem szívesen veszik fel a barna bőrüeket, mivel rövid idő leforgása alatt otthagyják a vállalatokat. Az utóbbi időben az állami gazdaságoknál szerződtek le nyári időszakra, aratás cséplés és más mezőgazdasági munkákra. A bodrogkeresztúri, valamint a tarcali kőbánya és a szerencsi cukorgyár, eddig több mint 30 főnek biztosított munkát az 1959-es első félévében. A cigánygyermekek iskoláztatásával kapcsolatban 3 községben indítottunk be cigány osztályt. Kótaj községben 23 fővel, Ibrány községben 27 fővel, Nagyhalász községben 32 fővel. Az értékelés és a felülvizsgálat szerint legjobbnak mondható Kótaj községben működő cigány osztály, melyet az elért eredmények után a Megyei Vöröskereszt Titkárságával karöltve a jótanuló cigánygyermekek részére ruházati segély akcióban részesítettük. Összesen a cigányosztályok között 6.-drb egység csomagot osztottunk ki. A végrehajtóbizottságnak a jövőbeni terve a zsúfolt cigánytelepek széttelepítése, szocialista szektorokban, valamint vállalatokhoz való elhelyezése állandó munkára, és az emberséges életkörülmény megteremtése a községi Párt tanács és társszervekkel együtt. Célul tűzte ki a Járási Tanács Végrehajtóbizottsága, hogy Kemecse, Tímár, Szabolcs és Balsa községben a háziipari szövetkezet keretén belül kosár és gyékény fonó üzemegységet létesít, a KISZÖV hozzájárulásával. Javaslatunk az, hogy gazdasági segítség nélkül a cigánykérdés megoldását, csak részben tudjuk elősegíteni, mivel ezen feladatkör folyamatos, így a mezőgazdasági termelő munkára kívánjuk átszervezni a munkaképes cigánycsaládokat. Nyíregyháza, 1959. június hó 30.-án. Botrágyi Zoltán VB. elnök. h. 311
