„Ugyanolyanok, mint mindenki más ember”. Válogatás a Szabolcs-Szatmár megyei cigányság történetének forrásaiból 1951-1961 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 40. (Nyíregyháza-Gödöllő, 2010)

Bevezetés

a családjukhoz naponta hazatérhetnek és velük együtt dolgozhatnak a munkabíró gyermekük is, főleg arra kell venni az irányt, hogy ne elkülönülve munkálódjanak, hanem olyan környezetben, ahol megtanulhatják a rendes munka végzését. Nem lenne helytelen a munkaadóknak időközönként számon kérni, hogy a keresetet, mire költi, hogyan gazdálkodik vele, nevelő munkával rá lehetne szoktatni őket a takarékosságra pl. a tsz-ből ne szedjék ki előre a munkaegységet vagy a megkeresett pénzt fizetéskor ne a korcsmába vigyék.

Az építőiparban való foglalkoztatásuk úgy lenne eredményes, ha a család is velük lenne, mert a szervezett munkásság környezete feltétlenül nevelő hatással lenne öntudatukra. Járásunk területén nincs lehetőség az iparban való foglalkoztatásukra, egyedül a kosárfonó üzemek létesítésével nyílna lehetőség foglalkoztatásukra, ilyen kosárfonó üzem Fehérgyarmat községben működik, ahol nagyszámban jelentkeznének a község többi lakosai is, de sok munkást foglalkoztatni nem tud. Elsősorban és utoljára is a munkára való nevelés a legelső feladat, mert ezen keresztül jutnak anyagi javakhoz, mely megváltoztatja az egész életmódjukat, jobb lakáskörülményt, jobb ruházatot, több élelmet tudnak biztosítani és ha már mindezeket biztosítani tudják akkor a lakosság is szívesebben elvegyül velük, ha látják, hogy nem rongyosak, nem piszkosak.

A koldulás, kéregetés a járásunk területén teljesen megszűnt.

Vásár napokon egy-két koldus megjelenik, de az sem a járás területére való, az elmúlt heteken piaci ellenőrzés alkalmával igazoltattuk őket, s megígérték, hogy keresik fel többet vásárainkat.

1. / A cigányság helyzetének javításával kapcsolatban a jövőbeni tervünk, hogy valamennyi községben biztosítunk részükre telekhelyet. Községfejlesztési alapból az arra érdemes családok részére /akik rendszeres munkát vállalnak/ építő faanyaghoz segítséget nyújtunk.

2. / A műszaki csoporton keresztül felmérjük az építkezni kívánók számát, s előre kidolgozunk egy olyan építési tervet, mely anyagi erejükhöz viszonyítva életkörülményükhöz megfelelő lesz. A kiosztott telekhelyek további felparcellázását nem engedjük meg. Azokban a községekben, ahol lehetőség van ott szétszórt telekhelyet biztosítunk részükre.

3. / A beiskolázásokat 90 %-ban biztosítjuk. Matolcs, Fehérgyarmat, Szatmárcseke községekben külön cigányosztályt létesítünk. Segítséget nyújtunk a cigánygyermekek ruházkodásához, hogy ne legyen akadály az iskolába járásnak. Az írástudatlanság felszámolása érdekében alapfokú tanfolyamokat szervezünk.

4. / Valamennyi telepen a községi tanácsokon keresztül betongyürűs kutat létesítünk, és minden családot kötelezünk WC-építésre.

5. / Elősegítjük, hogy a szorgalmas mezőgazdasági munkát kedvelő cigánycsaládok a tsz-ben munkát kapjanak. A fehérgyarmati Állami Gazdaság igazgatójával tárgyalásokat folytatunk, hogy a kertészetben a nyári szünidőben foglalkoztatják erre az időre szállásukról, étkezésükről gondoskodjanak, ezzel a munkára való szoktatásukat kívánjuk elősegíteni.

6. / Nagyobb telepeken vöröskeresztes szervezeteket hozunk részükre és két hetenként egészségügyi előadásokat szervezünk. Közülük egészségügyi felelőst állítunk be, akiknek elsőrendű kötelességük a lakóházak tisztántartásának ellenőrzése.

307