„Ugyanolyanok, mint mindenki más ember”. Válogatás a Szabolcs-Szatmár megyei cigányság történetének forrásaiból 1951-1961 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 40. (Nyíregyháza-Gödöllő, 2010)

Bevezetés

lenül rá vannak szorulva a község bizonyos részén kb. 200 n.öl-nyi terület juttatására, amiért esetleg a községi tanács részére társadalmi munkában, községfejlesztési tervek végrehajtásában bizonyos mennyiségű munkát tartoznának végezni.

2. / A tanköteles cigány gyermekek iskolába járása különösen az utóbbi két évben javult. Ezen a téren nagy segítséget nyújtott az 1957-58. tanévben Porcsalma községben néhány hónapon át műküdő külön cigányosztály, melynek tanulói akkor ruházatot és jó ebéd- kosztot kaptak. Ezek a tanulók a következő 1958/59-es tanévben majdnem hiánytalanul látogatták az iskolát, megfelelő osztályokba elosztva anélkül, hogy juttatásban részesültek volna. Eredményes volt az elmúlt tanévben a Tisztaberken létesült külön cigány osztály működése. Jól lehet ez utóbbiak úgyszólván semmi juttatásban nem részesültek.

Úgy gondolom, hogy a tanköteles gyermekek, valamint a felnőtt cigánydolgozók oktatása révén, valamint a megfelelő lakás biztosítása, és az állandó rendszeres munkavállalás révén kialakul a cigányság nagy többségénél egy olyan életmód, amely a többi dolgozók életkörülményeivel körülbelül azonos lesz. E tényezők alapján általában megszűnnének a munkakerülések, a vándorlások, koldulások, kéregetések, vagy éppen az egész életmódjuk.

3. / A cigányság munkábaállítása és azoknak foglalkoztatása járásunk területén is nagy probléma, mivel nincsen járásunk területén olyan üzem, ahol cigányokat foglalkoztatni tudunk, ellenben a cigánycsaládok közül a dolgozni szeretőket megtalálhatjuk a termelőszövetkezetben is, de nagy többségük tavasz és nyár folyamán elvándorolnak ipari vidékekre időszaki munkára, de onnan is egyhamar visszatérnek és legnagyobb problémánk az, hogy a cigányokat iparban nem is lehet toborozni, sőt fel sem veszik. Véleményünk az, hogy a szomszédos ipari megyével átbeszélve lehetséges volna ipari központon könnyebb munkahelyeken alkalmazni őket, és ha munkaviszonyban állnának, megváltozna életkörülményeik is és a többi cigányokat is életkörülményeik megváltoztatására késztetnék.

4. / Közegészségügyi helyzetüket nézve a cigánytelepek ivóvíz ellátása általában nincs biztosítva. Kútjuk nem megfelelő, az is egy pár községben található. Ettől túlmenőleg a dolgozni nem akaró cigányoknak élelmezésük is igen rossz, mivel a községben elhullott állatokat használják fel még akkor is, ha az el van ásva.

Megfelelő WC. a járás területén levő cigánytelepeken nincsen. TBC-s megbetegedés a porcsalmai zsúfolt cigánytelep lakói között nagyobb számban fordul elő, jól lehet a község más lakosai között az átlagosnál kevesebb tbs-s beteg van. Nagyobb számú fertőző megbetegedés járvány, az utóbbi években nem fordult elő, ami a cigánytelepek fokozottabb ellenőrzésének, fertőtlenítésének, tetvetlenítésének tudható be.

1942. évben nagyobb számú kiütéses typhus megbetegedés volt a cigányok között. Náluk halálozás nem fordult elő, de a nem cigány lakosság közül az akkori postamester áldozata lett a járványnak. Ez azt mutatja, hogy a cigányok ellenállóképessége jó és megfelelőbb egészségügyi körülmények között az egészségügyi helyzetük is sokkal jobb lenne.

5. / Családjogi helyzetük javításához feltétlenül szükséges, hogy a meglévő törvények alapján szigorúan ragaszkodjunk ahhoz, hogy a házasságot csak azok köthessenek, akik a törvényes rendelkezésnek megfelelnek. Meg kell tiltani a többnejűséget, ami a cigá304