„Ugyanolyanok, mint mindenki más ember”. Válogatás a Szabolcs-Szatmár megyei cigányság történetének forrásaiból 1951-1961 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 40. (Nyíregyháza-Gödöllő, 2010)

Bevezetés

mint a lakosság más rétegénél. Legelhanyagoltabbak a csecsemők Nagyhalász, Tisza- bercel és Kótaj cigánytelepein. A Tbc. és egyéb betegségek aránya nem magasabb az átlagnál. Mindössze 1 tbc-s beteg cigánygyermekről van tudomás.- 12 telepen van ivó­víz ellátást biztosító kút, melyek közül jó állatban (sic!)151 van 9, - rossz állapotban 3. - A meglevő kutak mind ásottak, legfeljebb betongyűrűsök, nyitottak és bakterológiailag fertőzöttek. A kutak vizének megjavítása Rakamazon és Demecserben megkezdődtek. Az év folyamán a többi telepek kútjainak vizét is igyekszünk megjavítani. Az árnyék- székkel való ellátás változatlanul rossz. A járási tanács vb. EÜ. Állandó Bizottsága a telepek ámyékszékkel való ellátását munkatervébe vette. 3. /Nagykállóijárás: Cigánycsaládok száma 149, össz-létszámuk 702. Három cigány­telep van: Nagykálló, Érpatak és Bököny községekben. Itt lakik a cigányság 50 %-a. Bal- kányban telekadományozással és beépítésével megszűnt a cigánytelep. A telepek lakói­nak negyedévi orvosi szűrő vizsgálata, tetvetlenítésük és fürdetésük megtörtént. Egész­ségőrök beállítását és kiképzését a f. évben tervbe vettük. A csecsemőhalálozás arány­száma egyenlő a nem cigányokéval.- TBC és más fertőző betegségek nem fordulnak elő tömegesebben. Mind 3 telepen ásott, betonkút van, melyek vize klórozás után is fertő­zött, így csak mosásra és főzésre használják, ivásra nem. A kutak további fertőtlenítését vettük tervbe. A telepeken WC. nem áll rendelkezésre, 1960-ra van építése beütemezve. 4. / Nyírbátori járás: Cigánytelepek száma 16, összlétszáma 1935 fő. A telepeken 2 férfi és 1 nőt állítottunk be egészségőrként és bíztuk meg egészségügyi őröknek. A ne­gyedéves orvosi szűrővizsgálat, tetvetlenítés és fürdetés megtörtént, ezeket az évvégéig, tovább folytatjuk. Az egészségőrök rendszeresen látogatják a telepeket. A csecsemőha­lálozásról, a tbc-s és más betegségek arányáról nem kaptunk jelentést. Minden telep el van látva ásott kúttal, de vizük nem alkalmas ivásra, azomban a telepek lakói még is ezt használják, a víz megjavítása szinte lehetetlen, de törekedni fogunk megjavításukra. WC a legtöbb helyen - egyáltalán nincs, egy pár helyen ásott latrina van, melyet telődése után elföldelnek. Általában a járás területén kevés javulás állott be. 5. / Vásárosnaményi járás: Cigánytelepek száma 33. Olcsván és Olcsvaapátin már si­került a telep lakói közül egészségőrt beállítani és kiképezni, az év folyamán a többi telepeken is folyamatosan bevezetjük. A negyedéves szűrővizsgálatuk, tetvetlenítésük és fürdetésük megtörtént és folyamatosan végezzük az év további részében. A telep la­kosságánál jóval magasabb a csecsemőhalandóság /12 %-ék/ mint más lakosságnál /6. 7 %/. A Tbc-s megbetegedés is magasabb /18 %/. Egyéb betegség nem fordul elő tömege­sebben. 13 telepen betongyürűs ásott kút biztosítja az ivóvíz ellátását. Ezek kb. 30 %-a van jó állapotban. A többieknél is igyekszünk az ivóvíz megjavítására. A telepek ámyék­székkel való ellátása elhanyagolt, összesen 3 helyen van WC. A kút és WC ellátottság kérdését a községi tanácsok segítségével igyekszünk megoldani, társadalmi munkára ci­gányság vállalkozik.­6. / Tiszalöki járás: A járás minden községében az összes cigányok átestek szűrővizs­gálaton, fertőtlenítésen és fürdetésen, az évvégéig tovább folytatjuk. A vályogvető szak­151 Az irat gépelője hibát vétett, helyesen: állapotban. 297

Next

/
Thumbnails
Contents