„Ugyanolyanok, mint mindenki más ember”. Válogatás a Szabolcs-Szatmár megyei cigányság történetének forrásaiból 1951-1961 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 40. (Nyíregyháza-Gödöllő, 2010)
Bevezetés
„És a cigányok, mintha sejtenék, hogy nekik szól a harag, ki sem bújnak a viskókból. Napok óta nem járnak a faluban!” Tehát szerinte „sejtik” a - nyilván , jogos” - „haragot”, azok, akiknek az égvilágon semmi közük nem volt a dologhoz. És - az ő gondolat- menetét folytatva - a viskójuk mélyére bújnak feltehetően a félelemtől remegve, esetleg még most is ott vacognak. Milyen felháborító általánosítás: a rablók elleni gyűlöletet kiterjeszteni az egész cigányságra! Mily nagy hiányáról tanúskodik ez az emberismeretnek és az írástudót ihlető humánus érzéseknek! Valahogy így nézhetik az ültetvényesek négereiket: mégcsak nem is „sejtik”, hogy nem az ösztön irányítja őket, hanem emberi gondolatok és érzések viharzanak bennük, van önérzetük, fájdalmuk, vágyuk, s vannak álmaik. A határozat - P. G. megállapításaival ellentétben - nagyon egészséges erjedést indított meg: Nyírbátor példájára már Porcsalmán és Kántorjánosiban is működik cigány- osztály, Mátészalkán szeptember 1-én indul meg az újonnan épített helyiségben. Cigányegyüttes alakul Nyírvasváriban, Kölesén, Nagykállóban, Ököritófulpösön, Mátészalkán és Cinevégen. A művelődési osztály szerint mintegy kétszázra tehető az analfabéta tanfolyamra járó cigányok száma. Ököritófulpösön készül a szénporos téglaégető, Szamos- sályiban már szövetkezetét alakítottak a cigányok csak a felsőbb szervek intézkedésére várnak. Természetesen mindez még csak a kezdet kezdete. Tehát van probléma, van tennivaló bőven. De a legfontosabb, s erre figyelmeztet P. G. cikke is: kíméletlen harcot indítani a nacionalizmus, a fajgyűlölet, az előítéletek ellen. A cikkíró azt mondja: „elsősorban a cigányság érdeke”. Szerintünk a cigányügy megoldása az egész társadalom érdeke, a szocializmus építésének velejárója. Fekszi István a megyei tanács vb. elnöke. 53.4. 1958. június 26. Szerkesztőségi cikk a Keletmagyarországúa«. Lehetnek-e feltételeink? A közelmúltban - június 14-én - cikk jelent meg lapunkban „Együtt a cigányokkal” címmel. A cikk - amelyet emeberiességtől és marxista meggyőződéstől vezérelve Fekszi István elvtárs a megyei tanács vb. elnöke írt - válasz volt szereksztőségünk egy munkatársának, P. G. elvtársnak egy korábban megjelent cikkére. Tekintettel arra, hogy Fekszi elvtárs válaszcikke a cigánykérdés rendezésével kapcsolatban sok tanulságos és hasznos dolgot vet fel, annak helyt adtunk lapunkban. Szeretnénk az alábbiakban Fekszi elvtárssal azonos szándékkal hozzászólni e válaszcikkhez. Szükségesnek tartjuk ezt, mert úgy hisszük, hogy ez is előbbre fogja vinni annak a határozatnak a megvalósítását, amelyet a megyei tanács végrehajtó bizottsága húszezer cigányról való gondoskodás jegyében megalkotott. Elöljáróban le kívánjuk szögezni, hogy e hozzászólásunkkal minden elfogultság nélkül, az eddig megjelent pro és kontra cikkek szerzőinek személyét figyelmen kívül hagyva tesszük meg. Hiba lenne szerkesztőségi munkatársunk, P. G. mellett - hibái dacára - ki251
