„Ugyanolyanok, mint mindenki más ember”. Válogatás a Szabolcs-Szatmár megyei cigányság történetének forrásaiból 1951-1961 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 40. (Nyíregyháza-Gödöllő, 2010)
Bevezetés
Korm. Számú rendelet, valamint annak 29/1957 P.M. számú végrehajtási utasítása, nem ad lehetőséget a házhely juttatására, és a cigány lakosok közül bármily jutányosán is bocsátják rendelkezésre a szükséges házhelyet, csak igen csekély része tudja azt részletre megvásárolni. Itt helyes volna kimondottan azok részére, akik anyagilag feltétlenül rá vannak szorulva, a község bizonyos részén cirka 200 □ ölnyi terület juttatására, amiért esetleg a községi tanács részére társadalmi munkában, községfejlesztési tervek végrehajtásában bizonyos mennyiségű munkát tartoznának végezni. A cigányság általános műveltségének emelése nagy mértékben hozzájárulna életmódjának emelkedéséhez is. Ezért feltétlenül szükséges, hogy a járás területén foglalkozzunk a cigányság iskolai és iskolán kívüli oktatásával. A cigányság iskolán belüli oktatása a tanköteles korú gyermekek beiskolázásával, és rendszeres iskolába járásával megoldható volna. A legnagyobb probléma a cigányság gyermekeinek beiskolázása - a ruha és lábbeli hiány miatt - valamint a már beiskolázott cigány tanulók rendszeres iskolába járásának biztosítása. A gyakorlati taapsztalat azt mutatja, hogy a téli hónapokban leginkább erősen megcsappan az iskolába járó cigány- tanulók száma. Ezek oka az előbbi. Igen helyes az a kezdeményezés, amelyet Porcsalma község kezdeményezett, hogy a cigány tanulókat külön osztályokban tanítják és részükre ruházatról, és napi egyszeri étkeztetésről gondoskodnak. Ez az úgynevezett cigány iskola beindult és a jelek szerint működése bíztatónak mondható. A cigányság nem viseltetik ezzel szemben ellenségesen, sőt szívesen engedi gyerekeit ebbe a külön iskolába. Ezek oktatása a rendes iskolai tananyag szerint folyik, természetesen megfelelő csökkentésekkel, a gyermekek életkori sajátosságainak megfelelően. Nagyon helyes lenne, ha a porcsalmai minta nyomán - amennyiben az a későbbiek folyamán is beválik - a járás területén, elsősorban azokban a községekben, ahol nagyobb lélekszámú cigány él, hasonló, úgynevezett cigány iskolák megindítását is megszervezni. Ehhez azonban megfelelő anyagi fedezet szükséges lenne - élelmezés, ruházat - amelynek előteremtése megoldható lenne úgy, hogy a nyári idénynapköziotthonok több évi munkáját felülvizsgálva, egyes községekben a beállított költségvetést csökkentenék, illetve az összeget a cigány iskolák céljára átvinnék. Ezen kívül esetleg a községi és járási költségvetésből bizonyos fölülvizsgált tételeket, megtakarítás folytán föl lehetne használni. A cigány gyermekek iskolai oktatása általában tehát a fentiek alapján megfelelően lenne, amennyiben a cigány szülők gondoskodnának - hasonlóan a többi szülőkhöz - a gyermekek ruházatáról, és élelmezéséről. A cigány gyermekek iskolai kimaradása is csak a cigányság általános kérdésének rendezésével együtt oldható meg. A cigányság általános műveltségének iskolán kívüli emelése elsősorban az analfabéta tanfolyamok keretében történhet meg. Ilyen tanfolyamok évek óta folynak a járás területén, és több községben eredményesen is befejeződtek. Sajnos azonban, főleg az idősebb cigányok nem járnak el a tanfolyamra, de ezen kívül fiatalabb generációhoz tartozók is csak több esetben erőszakkal voltak hajlandók a tanfolyamon résztvenni. /hadkötelesek/ Szükséges lenne, hogy a helyi tanácsok aktív részvételével az analfabéta cigányság részére félig-meddig kötelező tanfolyamot szerveznének. A cigányság nagyrésze, mivel a zenével foglalkozik nevelhető lenne a kultúrotthonokban 221
