„Ugyanolyanok, mint mindenki más ember”. Válogatás a Szabolcs-Szatmár megyei cigányság történetének forrásaiból 1951-1961 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 40. (Nyíregyháza-Gödöllő, 2010)

Bevezetés

a munkahelyre elutaznak, itt az előleget és a munkaruhát felveszik, egy-két hétig dolgoznak és utána megszöknek, ami után bűnvádi eljárást indítanak ellenük.

Több vállalattól érkezett panasz amiatt, hogy a cigány személyek amikor munkába elhelyezkednek onnan hazajönnek lakásukra, visszatérésük után tetűt visznek magukkal, a munkásszállót eltetvezik, valamint a munkaruhájukat is. És ez az oka annak, hogy a többi munkások nem szívesen dolgoznak cigányokkal együtt.

Javaslom, hogy az egészségügyi szervek hassanak oda, hogy a telepen lakókat és azok lakásait fertőtlenítsék, ami megakadályozza azt, hogy a munkában nem különböztetnék meg őket, és a tisztaságra való szoktatások állandó ellenőrzésük a káros nézeteket eloszlatná.

Nyíregyháza, 1957. november 14.

Décsei Ferencné előadó.

33.3.

A Járási Tanács VB. Egészségügyi Csoport jelentése.

1285/1957. sz.

Tárgy: Cigányok helyzetének megjavítása.

Járási Tanács VB. Elnökének Helyben.

Jelentem, hogy Rakamaz községben 1957. november hó 13.-án megtartott cigány családok feltérképezése, családlapokon keresztül megtörtént.

Egészségügyi és Szoc. Pol. vonalon megállapításom a következő:

A telep elhelyezése egészségügyi szempontból nem megfelelő, mivel több esetben előfordul, hogy az ott húzódó morodva (sic!) vize áradáskor félig a cigány telepet is elszokta önteni, valamint a két telepnek összesen 11 WC-je van, amit az ottlakók nem minden esetben használnak és így a fertőzés veszélye állandóan fennáll. A helyi felülvizsgálat alkalmával megállapítottam, hogy több család az elhullott állatok húsával táplálkozik, és a telep lakói 70 %-ban piszkosak, mozsdani nem szeretnek, kútjuk nincs az állomás és a mellette lévő községi kútból hordják az ivóvizet, mozsdásra és mosásra a holt Tisza /morotva/ (sic!) vizét használják.

Életkörülményeik élelmezés szempontjából komoly kifogás alá esik, naponta egyszer, illetve kétszer étkeznek, fő eledelük bugonya, kenyér, elhullott állatok húsa, valamint gyümölcs.

A telep lakóinak 25 %-a akik kő és szénbányában, valamint vasúti munkások szerepelnek, rendezettebb életkörülmények között élnek ez meglátszik lakásukon, bútorzatukon, gyermekeik iskoláztatásán nem tartanak szoros kapcsolatot az elmaradott cigány családokkal.

169