„Ugyanolyanok, mint mindenki más ember”. Válogatás a Szabolcs-Szatmár megyei cigányság történetének forrásaiból 1951-1961 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 40. (Nyíregyháza-Gödöllő, 2010)
Bevezetés
j./ A cigányság egészségügyi állapotának javítására a tanácsok /Járási Tanács Egészség- ügyi szervei/ állandóan felszínen tartsák (sic!) az egészségvédelmi intézkedéseket /fertőtlenítés stb./ kJ Az analfabétizmus a cigányság között mondhatni 100 %-os. Az öregeknél 99 %, a fiataloknál 80 %-ra lehet értékelni az analfabéták számát. A fiataloknál bár megvolna a lehetőség a beiskolázásra, de semmilyen intézkedés nem gátolja meg őket abban, hogy le ne morzsolódjanak az iskola látogatásában. l. / A járás területén vándorcigányok megjelenése nem tapasztalható. m. / A járás területén a cigányság lakásviszonyai a lehető legrosszabbak. Bár a tanácsok megfelelő házhelyeket biztosítottak részükre, de azokon felépülő lakások kunyhóknak mondható, amelyek családok lakására alkalmatlan és ilyen lakásokban az egészségügyi követelményeket sem lehet biztosítani a fentiek következtében még mindig fenn áll különböző betegségeknek az elterjesztése. A cigányság 10-15 %-ának van olyan lakása, amely a többi lakosság lakásviszonyainak megfelel. Ez a réteg nem sokban különbözik a lakosság más rétegeitől, úgy tisztaság és egyéb követelmények tekintetében mondhatni, hogy ez a réteg már asszimilálódott a lakossághoz. n. / A cigánykérdés megoldásával kapcsolatban a községi tanácsok javaslatai alapján és a Járási Tanács elgondolása alapján az alábbi javaslatok nagyban elősegítenék a cigányság eddig fennálló tűrhetetlen állapotának megszüntetését. 1. / A felsőbb szerveink hassanak oda, hogy a cigányság körében az analfabétizmust megszüntetni és olyan intézkedést hozni ezzel kapcsolatban, hogy az iskolaköteles fiatalok rendszeresen részt vegyenek az oktatásban, és még az a réteg, amelyet a népgazdaság különböző ágaiban fel lehet használni, azok is megkapják a kellő elméleti képzettséget. 2. / Ha a cigányok között elérjük, hogy írni, olvasni tudnak, akkor különböző iparágakban szakmai tudást szerezhetnek, és községi szinten is lehet olyan ktsz.-t szervezni, amelyben adottságoknak megfelelően különböző háziipari termelő munkát végezhetnek, /kosárfonás, teknőkészítés, stb./ 3. / Járásunk területén a Tiszavasvári Községi Tanács foglalkozik egy cigányokból álló kosárfonó társulás megszervezésével, továbbá a tanács akarja biztosítani részükre a szükséges nyersanyagot, vagyis a tanács irányítása alatt működne a fenti társulás. A Tiszalöki Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága szintén foglalkozott olyan kérdéssel, hogy a cigányság rétegében lévő zenei tehetséggel rendelkező fiatalokat rendszeres zenei oktatásban elősegítse, hogy ezen intézkedéssel is megakadályozza a világszerte híres magyar cigánybandák elpusztulását. Tiszalök, 1957. augusztus 9. Szabó Miklós műnk. gazd. v. előadó. 132
