„Ugyanolyanok, mint mindenki más ember”. Válogatás a Szabolcs-Szatmár megyei cigányság történetének forrásaiból 1951-1961 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 40. (Nyíregyháza-Gödöllő, 2010)
Bevezetés
temberében leszerelt, Nagyhalász: 1 fő zeneoktató és cigány analfabéta iskola vezető, Balsa községben 3 család kőműves szakmát folytat iparszerüen. 10. / A járás területén a cigányság eü helyzete állandó ellenőrzés alatt áll, részben a községi orvos, részben a járási körorvos egészségügyi őrén keresztül. Ha betegség van, a gyógyszerellátás díjtalan. Rendszeres a tetű elleni fertőtlenítés. Minden községben a helyi vb a zárt településeknél külön WC-t építtetett és kötelezi, hogy a szemetet egy helyre hordják és a házak, viskók körül seperjenek. Van olyan község, mint pl. Ibrány: 3 elhagyott öreg kap szociális segélyt és Napkor községben 2 öreg. A legrosszabb a cigányság között az egészségügyi helyzet Nagycserkesz községben, ahol (255 a cigány) 50%-ban fertőző népbetegségekben szenved (TBC stb.) 11. / A cigányság öregebb rétege 90%-ban írástudatlan, míg a fiatalabb réteg 60%-ban 1-2-3 általános iskolát végzett és így olvasni, írni, ha nehézkesen is, de tud. A községi vb-k rendszeresen ellenőrzik a beiskolázásokat, de hiába íratják be a gyerekeket iskolába, a 10 hónapi iskolaidőből 1 hónapot látogatnak kb. összesen, mihelyt nyílik az idő tavasszal, cigánygyereket iskolában alig lehet látni. Hiába büntetik meg, a büntetést nem tudják /pénzbelit/ végrehajtani, mert nincs miből. így pl. Sényő községben a 14 cigány közül 7 analfabéta. Nyírbogdány községben 46 főből 3 tud írni és olvasni csak. Ibrány községben 53 évben indult analfabéta tanfolyamon 4 egyén tanult meg ími-olvasni, az iskolaköteles cigánygyerekek közül csak 4 gyerek jár rendszeresen iskolába, a többi ruhahiány miatt beiskolázhatatlan. 12. / A járás területén vándorcigányok általában nem fordulnak elő. Az utóbbi évben Ibrány községben voltak vándorcigányok, akik tollal és edénnyel kereskedtek. 13. / A járásban a cigányok lakásviszonyai nagyon rosszak. Vályogból, sárból épített putrikban laknak általában. (80%). pl. Tiszabercel községben 1 szobás 3x3 méteres putriban 10-15 fő is lakik. Kék községben egy-egy családnak 1-1 szobája van, ahol 10-12-en is laknak. Nagycserkesz községben hasonló az előbbiekhez a helyzet. A putrik általában sötétek, nedvesek, egészségügyileg egyáltalán nem megfelelőek. (TBC melegágya.) Kielégítő pl. Nyírturán a cigányok lakáshelyzete, saját maguk által épített rendesebb lakásban laknak. Oros községben a község 22 cigány családja közül 10 családnak van kielégítő lakása. Általában az új házasoknak rossz a lakáshelyzete. Általában a községi vb-k úgy igyekeznek a cigányságnak segíteni, hogy juttattak részükre földet lakás céljára, ahol van egy kis háztáji föld is. pl. Oros, Kemecse, Kék községekben már ezt meg is csinálták. 14. / A községi vb-k a cigánykérdéssel csak felületesen foglalkoznak. Hiába veszik napirendre vb vagy tanácsüléseken a cigánykérdést, nem sokat ér, mert nem mélyreható vizsgálat alapján készítik elő az előterjesztést. Minden község a cigánykérdés megoldását elsősorban a lakáskérdés megoldásában látja. Ezért van is olyan irányzat a községekben, hogy részükre 3-400 öles parcellákat mér ki, hogy azok tudjanak maguknak házat építeni. Ez véleményem szerint nem fogja megoldani a cigányok elhelyezési problémáját, 125
