„Ugyanolyanok, mint mindenki más ember”. Válogatás a Szabolcs-Szatmár megyei cigányság történetének forrásaiból 1951-1961 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 40. (Nyíregyháza-Gödöllő, 2010)

Bevezetés

c. / Cigánynak vallják-e magukat, beszélnek-e (milyen arányban) cigányul?

Járásunk területén általában cigánynak vallják magukat, azok, akik eddig is cigánysorban éltek. A megállapítás szerint csupán három község van, ahol cigányul beszélnek. (Gyulaháza, Nyírkárász és Tomyospálca).

Az összcigánysághoz viszonyítva, mintegy 8 %-t tesz ki a cigányul beszélők száma.

d. / Milyen arányban vesznek részt a politikai életben? (Pártban)

A Járásunk területéről a párttagság összlétszámához arányítva, kb. 1,5 % az, amely cigányságból tevődik össze. Járásunk területén 4 cigány tanácstag van, (Tuzsér, Tiszabez- déd és Szabolcsveresmart).

Jelen esetben járásunk területén funkciót nem viselnek.

e. / A cigányok aránya a bűnözésben?

Az összlakossághoz viszonyítva 1/3-as része követett el a bűnügyi nyilvántartás szerint kisebb jelentőségű bűncselekményeket pld. (mezei lopás, erdei falopás stb.) Komoly bűncselekmények elkövetőinek száma járási viszonylatban 40-50 főre tehető.

Ebben a számban benne értendő lólopás, tehénlopás, és kerékpár stb lopásoknak az elkövetése is. Pld. Szabolcsveresmart községben a cigányság csempészéssel foglalkozik. Az itt ellopott lovat szlovák területre viszik át és kerékpárcsempészést bonyolít le.

f. / Milyen a gazdasági helyzetük, a lakosság többi részéhez viszonyítva?

Járásunk területén mintegy 6 községben a földosztás alkalmával földjuttatásban részesültek, de legnagyobb részük a föld eladásán keresztül ismét csak a nincstelenség helyzetébe jutott.

Általában alakalmi munka és sármunkákból tartják fenn magukat.

Gazdasági helyzetük ennélfogva nem mondható jónak.

g. / Mennyire tehet a cigányságon belül a foglalkoztatottság aránya, illetve a népgazdaság melyik ágában és szektorában dolgoznak?

Mezőgazdaság területén állami gazdaságoknál idénymunkával foglalkoznak kb. 40 %- ban, az építőipar területén segédmunkás munkakörben 15 %-ban, vályogvetést végez 20 %-a, népzenész 10 %-a, alkalmi munkák végzésével 10 %-a, a záhonyi MÁV átrakónál segédmunkás 50 %-a.

Ezen belül járásunk területén két helyen van italbolt-vezető, egy helyen hivatalsegéd, míg több helyen apaállatgondozó, sertéspásztor és mezőőr is van belőlük.

h. / Vannak-e speciális cigányszakmák?

Járásunk területén Tiszamogyorós, Mezőladány, Szabolcsveresmart és Tiszakanyár községekben kosárfonás, fakanálkészítés, kerti bútor készítés és teknőkészítéssel foglalkoznak.

Mintegy 5 %-ban tehető ki azoknak a száma, akik vándor bádogos iparral foglalkoznak. A szegkovács, kosárfonó ktsz.-ek megvalósítására kezdeményezés nincs.

i. / Előfordul-e és milyen arányban, hogy a cigányságból szakmunkások vagy értelmiségiek lettek, földdel rendelkeznek, paraszti munkát folytatnak stb.?

Járásunk területéről mint értelmiségit említem meg Dr. Pap István egyetemi tanár, történelem és magyar szakos. Sugár Béla kisvárdai népzenész leánya óvónő. Az állami ellen120