Egy Felső-Magyarországi köznemesi uradalom a XVII. század közepén. Ibrányi Ferenc urbáriuma 1656 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 39. (Nyíregyháza, 2010)
Ibrányi Ferenc urbáriuma (1656)
Abaháza, Kerektó, Eszenke / Zemplénbőly / Kiskövesd 89 Következik Kis Kővesd Isién kegyelméből ez Kis Kővesdi portiómnak egy részit Tsernel Uramtól apprae- hendáltam az több jószágokkal együtt zálagképpen. Másik részit ismét Pétsi Ferenc Uramtól appraehendáltam, concámbiálván ő Kegyelmével, és ezen Kis Kővesdi egész portiójáért s szőlejejért [!] én az Pethneházi udvarházat adtam néki örökössön, s ő Kegyelme is ezt nékem örökössön, mely concámbiumról az nemes Szabolts vármegye pecséti alatt való concambialis levelünk extál. Az melly részt penig Tsernel Uramtól appraehendáltam, külön ezek azok: Benn az faluban csak egy telek, kin két jobbágy ház vagyon. 1.) Tóth András háza, fia 3, ökre 2, juha 60 való. 2. ,..165 háza, ezen funduson iffiu ember, csak most házasodott meg, ökre 2. Ezeknél Kis Kővesden benn a’ faluban többet Tsernel Uram után nem bírok. Hanem egy Ando Lukács nevű jó jobbágy volt volna, kit appraehendálnom kellett volna, de az jószág kiváltságakor166 Tsernel Uram el akarván vinni az oroszokat Keresztutról, az kiket ültetett volt, hogy nálam háttá azokat, én is Ando Lukácsot azért hattam Tsernel Uram kézinél. De illy cautélával, hogy ha az Dunán túl való atyafiak167 successu temporis az jószágot én tőllem kiváltják, akkor osztán eo casu Tsernel Uram és maradéki is tartozzanak ezen jobbágyot kezekből kibocsátani. Az szőlők penig, kiket ezen portióval edgyütt Tsernel Uramtól ugyan zálagképpen apprehendáltam, így vágynak. Mindjárt az kapunál, mint az szőlőkbe béjárnak, 2 darab szőlő. Az kapunál való jó darab. NB. Emellett éjszakról van az Petsi Uramtól vött örökös szőlőm. Ittem ez mellett mégis északról vagyon más kis darab szőlőcske, ugyan Tsernel Uramé féle. Ittem mégis harmadik, az Görbe szőlő fenn észak felé az hegyen, ez is Tsernel Uramé féle jó darab szőlő, kinek napnyugatról szomszédja Barkocziné szőleje, napkeletről Pétsi Ferenc Uramtól vött magam örökös szőlőm, ez fenn írt két jobbágy házhoz penig ezen Tsernel szerre sok szép szántóföldek, kaszállók is vágynak. És ugyan nemes rét is vagyon egy darab ezen Tsernel szerhez az telek lábon. Az melly részt penig ezen Kis Kővesdben Petsi Ferenc Uramtól cseréltem, az így vagyon. 3.) Benn az faluban vagyon egy telek, Sütő Gáspár pusztája, kihez szép szántóföldek, kaszálók vágynak, de ez teleknél több nincsen, ez is Sós Ferencnél volt zálagban, és én az csere felett magam pénzin váltottam ki tőlle per florenos 30. De az csere féle telek ez, és örököm is. Az Pétsi Uramtól appraehendált szőlők állapatja penig így vagyon, rend szerint eny- nyi. Az mint fenn is írám, az kapunál egy jó darab szőlő az magam Tsernelé féle szőlőm mellett. Ittem vagyon egy sorban más kis darab szőlő, ugyan az magam Tsernelé féle kis szőlőcském mellett. Ittem harmadik darab vagyon Görbe szőlő Tsernelé féle mellett napkeletről. Ittem mégis negyedik darab vagyon ezen Görbe szőlő felett, szintén az tetőn fenn,168 de ez igen puszta. NB. Volna mégis ötödik darab is, szintén az falu felett, az megírt Sütő Gáspár telekéhez való jó darab szőlő, ép is, ki most Juhász Györgynél 165 Az eredetiben üresen maradt hely a jobbágy nevének. 166 így, értsd: kiváltásakor. 167 Ti. a Chemel család dunántúli, Vas vármegyei eredetű. 168 A megfogalmazásból úgy tűnik, hogy Kiskövesd szőlői közvetlenül a falu mellett és fentebb egy magaslaton („az tetőn”! helyezkedtek el. A Pesty-féle helynévgyűjtés adatközlői szerint ezt a falu fölé magasodó szőlőhegyet az 1839. évi tagosításkor Bodrogszerdahely határához csatolták. Lásd: Mizser, 2006. 452.
