Egy Felső-Magyarországi köznemesi uradalom a XVII. század közepén. Ibrányi Ferenc urbáriuma 1656 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 39. (Nyíregyháza, 2010)
Ibrányi Ferenc urbáriuma (1656)
44 Ibrányi Ferenc urbáriuma (1656) Az Ibranyiak egyszóval mindennemű labort praestálnak, sőtt szegény Atyám Uram idejében egyetlen egy rendelt napjok sem volt szabadságra. Hanem immár én minden hétben pénteket, szombatot nekiek adtam, hogy azokon az napokon magoknak szól- gáljonak, az aratáson és szekér szeren21 kívül. Azért ebben őköt maradékim is megtartsák, de úgy, hogy ők is az négy napot igazán megszólgálják. Semminemű veteményekből ezek az földesúrnak dézmát nem adnak. Ha kinek száz disznaja vagyon is, esztendőben csak eggyel tartozik az földesúrnak választva, az váltótúl penig tizenkét pénzzel minden disznótól. Az gyalom hal árának hasonfele az földesúré, hasonfele meg a’ halászoké. Gyalomhálót penig a közből szoktak venni.22 Az horog halat,23 a’ kit az Szardon kívül24 fognak, annak harmadát az földesúrnak éppen, de az mellyet az Szárdban fognak, annak éppen felét adják, akár halul, akár penig pénzül akarja felvenni. Tavasszal minden külön kenyeres ember egy zsák súlyommal tartozik,25 akar penig denarios 75. Ittem minden külön kenyeres ember egy zsák komlóval tartozik ősszel. Ittem minden külön kenyeres ember karácsony tyúkjával tartozik Nro. 2. Kereszt Útt26 Kereszt Útnak állapatja így vagyon. Most de facto Isten kegyelmességéből mint szintén Ibránt, úgy Keresztútat is éppen én bírom, csak egy talpalatnyit sem bírván más senki benne, mivel kit zálogképpen, kit örökösképpen, kit per concambium kifizettem az atyafiakat belőle mind. De míg ez kifizetés nem lőtt vólt, Kereszt Útnak birodalma így vólt. Ezen falunak mind<en> falujában levő fundusoknak, házaknak vagy telekeknek, és azokhoz tartozó minden pertinentiáknak, határainak, mezejének éppenséggel két része szegény Atyám Uramé s enyim volt, az harmadrésze pedig az leányágból álló atyafiaké, Czernel és az Peczi familiáké. Azért én Isten jóvóltából az Pecziektől egyenként megvévén ott való részeket. Az Peczi Gáspár részét örökösképpen feje váltságában vévén meg, Peczi Ferenctől per concambium. Az többitől zálogképpen erős conditiókkal, penitus kifizettem onnét az Peczieket. 21 A földesúrnak teljesítendő szállítási szolgáltatás. A szer (szerjárás) szó itt a robotmunka egyik formájához kapcsolódik. (Vö. alább a 27. jegyzetben írottakkal!) 22 A gyalom alapvetően a tavi halászatra alkalmas nagyméretű kerítőhálók különleges változata, a közepén alkalmasint zsákkal (ez az ún. kátá), amelyben összegyűlik a hal. 23 Itt nem a mai horgászbotokhoz hasonló eszközre kell gondolnunk, inkább az egyes horgokról, parti horgokról lehet szó. Lásd erről Szilagyi, 1995. 214—222. 24 A Szárd az ibrányi határ egyik vízrajzi neve: jeles halászóhely, mintegy 200 holdon elterülő halastó volt, amelynek tiszta, friss vizét és halbőségét az élő Tiszával való kapcsolata is biztosította. A Tisza szabályozását követően vizenyős legelőterületté vált. 2000 körül állami támogatással ismét halastavat létesítettek a helyén. (Gosztonyi Tibor szíves közlése. Lásd még: Kiss L., 1961. és Hegedűs—Szurdoki, 1990. 74.) 25 Lásd a bevezető tanulmány 19. jegyzetét. 26 A település neve a XIX. században Kótajra változott. Eredeti neve országos főútvonalak kereszteződésére utal.
