Egy Felső-Magyarországi köznemesi uradalom a XVII. század közepén. Ibrányi Ferenc urbáriuma 1656 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 39. (Nyíregyháza, 2010)
Szirácsik Éva: Egy XVII. századi köznemes birtokai és birtokszemlélete
Ibrányi Ferenc birtokai 17 hód földet, az más szeresiek”, azaz a más földesúr birtokrészéhez tartozók, s úgy tették rá kezüket. „De ki kell őket azokból tudni!” — teszi hozzá leplezetlen indulattal Ibrányi. A vasvári „földeket s erdőt az parasztok eltulajdonították, és falu erdejéhez, mezejéhez fogták, de közök nem lévén semmi hozzá, hanem minden határjáért levele, igazsága" Ibrányinál „lévén, könnyű attól arceálni [távol tartani] őköt, el sem kell mulatni”. Jákón Mező László Szántó István nevű jobbágya a maga telkéhez csatolta Szántó Mátyás puszta telkét, amit perrel is akár, de vissza akart Ibrányi szerezni. Az egyik ruszkai telekhez több szántóföld tartozott, mint a többihez az irtásföld miatt, de a jobbágy rabsága idején Göncre zálogosította, melyet szintén vissza akart váltani. Az erdők után elmaradt bevételeket — például a szőrbényei erdő dézsmáját — is be akarta hajtani, illetve fokozott figyelemmel kívánta ellenőrizni, hogy mások nem élik-e azt „bitangul”, dézsma nélkül. Szőleden egy szőlőt 1 köböl rozsért vett zálogba a megnemesített Bak György. Bak utódai Vécsey Sándornak zálogosítototák el, de Ibrányié volt a szőlő. A szőledi Bak György utódai jogtalanul elfoglalták két szilvását, káposztás kertjét, kenderföldjét, kertecskéjét, amit szolgabíróval akart Ibrányi visszaszerezni. Bizonyos telkek eredete nem volt tisztázott. Aranyoson két teleknek kellett volna lenni, de az összeírás idején négyet találtak. A kérdéses két telekről más összefüggésben már idéztük Kulyka Ferenc állítását, aki „hiti szerént” azt vallotta, hogy nem Ibrányi öröksége, utóbbi szerint azonban „hamisság, hogy amazokhoz is nem válna” köze, „hanem az régiség mia, hogy régen nem lakott ember rajtok, s azonban oroszok szállották meg, azok tulajdonították el, de ezt szorgalmatosson ki kell inqvisitióval keresni. ” Az összeírásban szereplő telkeket azonban néhol nem teljes számban találták meg. Algolopon egy telek hiányzott, Gyürén szintén nem találtak egy telket azok közül, amelyek a pecsétes lajstromban szerepeltek. Bizonyos hodászi földekkel kapcsolatban Ibrányi megjegyezte, hogy „sokkal többnek kell lenni, azért csak könnyű szóra nem kell hadni, parasztok szavára, hanem inquisitióval ki kell keresni szorgalmatosson”. Ibrányi Ferenc birtokai Ibrányi Ferenc birtokállományát jól rekonstruálhatjuk az 1656. évi összeírásból, bár felsorolja olykor a szomszéd birtokosok telkeit is, hogy a sajátjai „közzé ne egyveledjék, az sem több, sem kevesebb, hanem ennyi és így van”. Meg kell azonban jegyeznünk azt is, hogy a telkek és házak felsorolása olykor összekeveredett, hiszen a két fogalom nem feltétlenül takart azonos tartalmat. Akadtak telkek házak nélkül, vagy egy telken két, esetleg több ház is állhatott. Másfelől a telekméreteket sem jelölték. A telkek, házak száma azonban mégis kapaszkodót ad a gazdasági egységek feltérképezéséhez. Település és puszta Birtokhányad Telek, ház Ebből puszta Ibrány 1 100 Keresztút 1 105 Eszlár '/2 49
