Egy Felső-Magyarországi köznemesi uradalom a XVII. század közepén. Ibrányi Ferenc urbáriuma 1656 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 39. (Nyíregyháza, 2010)
Szirácsik Éva: Egy XVII. századi köznemes birtokai és birtokszemlélete
14 Szirácsik Éva: Egy XVII. századi köznemes birtokai és birtokszemlélete de a leányághoz tartoztak az Ibrányi Ferenc által megszerzett gyürei és nagyvarsányi birtokrészek is. Péchy Gáspár fejváltsága fejében minden jószágát, örökségét örökösen átadta Ibrányi Ferencnek, „az török fogságából váltván ki nyavalyást feleségestől”. így került hozzá 5000 tallérért például Keresztúr, Eszlár, Búj, Eszeny, Sályi, Lök és a tokaji kúria. Sok birtokrész úgy lett Ibrányi Ferencé, hogy azt zálogba vette. A Bolynál lévő egyik szigetet (200 forint) és a másik sziget felét (570 forint) Farkas László adta zálogba. Ibrányi Ferenc zálogbirtoka lett Adony és Bökény egy része. Jákói telket vett zálogba Színyeiéktől, ugyanitt Szántó György jobbágy házát 100 tallérért Mező Lászlótól, Abaháza pusztán pedig Gabocitól 6 forintért jó rozsföldet. Ibrányi apja, Ibrányi László 100 magyar forintért zálogba vette Szakolyi Péter apjától a paszabi telket, amelyért Ibrányi Ferenc további 200 forintot fizetett Szakolyi Péternek. Somodi Márton utódai zálogba adták az algolopi szőlő egy részét 12 forintért, amit ugyancsak kiváltott. 1656. április 23-án Ibrányi 70 forintért zálogba vett Gadna pusztán egy nemesi telket Gadnai Pétertől, hogy golopi kastélyához épületfához jusson a gadnai erdőből. 1656 kiskarácsony napján gróf Wesselényi Miklós és Széchy Mária zálogba adta neki Gömör városát és Páskaházát. A zálogbirtokok jó része az apai (Chernél, Péchy famíliák), vagy az anyai oldal leányágának (Horváth Ferencné, Némethi Kristóf) rokonságát érintette. Ibrányi Ferenc zálogba vette ugyanis a Péchy família és Chernél György keresztúti birtokrészét, a Chernél famíliától az eszlári, bagosi, kiskövesdi, szerdahelyi birtokrészeket, a petneházi kúriához tartozó füves kertet. A Cherneltől és Péchy Ferenctől zálogként megszerzett jákói birtokrész eredetileg „Nagy” Ibrányi Ferencnéé volt, de tőle jogtalanul elvette a Chernél és Péchy família, amit perrel és pénzzel szerzett vissza. Hasonlóan Kopócs- apátit, Bökényt is Péchy Ferenctől vette vissza. Ibrányi Ferenc zálogába került két sályi telek Péchy Páltól, három Péchy Zsigmondtól, a badalói és barkaszói rész pedig Chernél Györgytől. Az algolopi szőlőt Horváth Ferencné adta zálogba 500 forintért. A rusz- kai szőlőt 10 esztendőre vette zálogba Petneházi Jánosnétól, a szőlő korábban Némethi Kristófé volt. Némethi Kristóf algolopi telkeket adott át 1000 forintért Nagy Mátyásnak, akinek fiától Ibrányi kiváltotta azt. A Chernél ági leányágtól pénzért lett záloga a kántorjánosi birtokrész. Derzsen Sarkadi Miklós házát zálogba vette Péchy Páltól 75 forintért. Ibrányi Ferenc igyekezett visszaváltani, visszaszerezni a felmenői birtokából kikerült birtokrészeket. (Erre részben már a birtokjogi iratok felsorolásával is rámutattunk.) Ibrányi anyja, Ibrányi Lászlóné Dóczy Anna báji birtokrésze felét Dóczy Mártonnak és utódainak adta szolgálatáért 400 forint értékben, melyet Ibrányi Dóczy Andrástól visszavett. Ibrányi Ferenc apja Puskás Jánosnak szolgálataiért pazonyi telket adott, amelyet Ibrányi szintén visszaváltott Szabolcs vármegye szolgabírája és esküdtei előtt. Nagyanyja, Kún Magdolna Czeglédi Istvánnak prókátorságáért Sényőn 2 telket adott, amit 70 forintért visszaváltott. A Magy pusztai telket Csomaközi András cserélte el Kér- czi Istvánnal, amit Czeglédi Istvánnak adtak, azt a sényői telkekkel szerezte meg. Nagynénje, Mező Péterné kiházasításakor az asszony fivérei, Ibrányi Miklós és László kiadták az Ibrányi-birtokokból nővérüknek jutó részt, de egy laskodi telek Ibrányi Ferenc apjának, Lászlónak maradt örökül. Azt a telket Ibrányi szerint Mező Péter eltulajdonította, amibe Ibrányi apja könnyen beletörődött, de ő megegyezett Mező László özvegyével, aki visszaadta a telket, s arról szolgabírói feljegyzés is készült. Tállyán egyik
