Egy Felső-Magyarországi köznemesi uradalom a XVII. század közepén. Ibrányi Ferenc urbáriuma 1656 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 39. (Nyíregyháza, 2010)
Szirácsik Éva: Egy XVII. századi köznemes birtokai és birtokszemlélete
Szirácsik Éva EGY XVII. SZÁZADI KÖZNEMES BIRTOKAI ÉS BIRTOKSZEMLÉLETE 9 A középkori hatalmas Magyar Királyságnak csak töredék része maradt meg a XVII. századra a török hódítások miatt. Ibrányi Ferenc több vármegyében lévő birtokállománya a Magyar Királyságnak az Oszmán Birodalom, az Erdélyi Fejedelemség és a Lengyel Királyság által határolt keleti részein, zömmel Felső-Magyarország déli, magyarlakta vármegyéiben terült el. Az Ibrányi-birtokok megismerésének gyakorlatilag egyetlen és pótolhatatlan forrása az 1656-ban készített urbárium. A Mária Terézia-féle állami szabályozás előtt számos magánföldesúri urbárium készült, s ezek sorába illeszkedik Ibrányié is, aki saját megfogalmazása szerint azzal a céllal fogott munkához, hogy „maradékit”, azaz örököseit a jövőre nézve biztosíthassa birtokjogi szempontból, s kellően informálja őket a birtokok pontos helyéről, eredetéről, illetve az onnan származó bevételekről, hiszen az urbárium rögzítette a földesúr és az uradalom népességének gazdasági kapcsolatát is. Az urbáriumnak szembeötlő sajátossága is van. Ibrányi Ferenc nevében egyes szám első személyben íródott a forrás, amely már önmagában is jelzi, hogy a birtokos fontosnak érezte birtokai számbavételét. Talán nem saját kezűleg jegyezte le az úrbéri összeírást, de mindenképpen látszik a forrás olvasása során, hogy érdekelte birtokainak állapota, sőt mi több, alaposan ismerte is azt. A forrás vizsgálatával nem csupán Ibrányi „birodalma”, felmenőinek jószága tárul elénk, hanem megismerhetjük egy birtokaival törődő XVII. századi földesúr látásmódját, motivációit is. A szerencsésen fennmaradt urbárium ugyanakkor meglehetősen ritka alkalmat nyújt arra, hogy elemezzük a benepossessionatus nemesség egy tagjának vagyoni helyzetét és gazdasági szemléletét. Ibrányi Ferenc birtokjogi ismeretei Úgy tűnik, amikor Ibrányi Ferenc hozzáfogott birtokainak összeírásához, először áttekintette birtokjogi iratait, amelyekre — mint „leveles táskájában” lévőkre — több ízben is hivatkozik. A nála lévő, pontosabban az általa felhasznált iratokat az összeírás alapján az alábbiak szerint rekonstruálhatjuk: 1. Ibrányi Ferenc apja Puskás Jánosnak szolgálataiért pazonyi telket adott, amelyet Ibrányi visszaváltott Szabolcs vármegye szolgabírája és esküdtei előtt. 2. Irat a sényői két telekről a szolgabírák pecsétjével ellátva. 3. Nyugta a Magy pusztán lévő telekről, amelyet Ibrányi Ferenc váltott vissza Czeg- lédi Istvánnétól a sényői birtokrésszel együtt 70 forintért. 4. Ibrányi Ferenc, megegyezve Mező Lászlóval, visszavette a laskodi telket Petne- házy Zsigmond, Szatmár vármegye szolgabírája és Kun Gáspár esküdt által, a laskodi esküdtek előtt.
