Krasznay Péter naplójegyzetei 1861-1916 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 38. (Nyíregyháza, 2010)

Krasznay Péter naplójegyzetei 1861–1916 (Forrásközlés)

magával, hogy amennyiben én úgy magam, mint többi hozzám tartozóim megszorításával kitaníttattam, egy éves önkéntesi költségeit viseltem, ami nekem legkevesebb 10-12 ezer forint kiadást okozott, de ezáltal olyan állás betöltésére tettem képessé, amelynek jöve­delméből szigorú gazdálkodás mellett tisztességesen megélhet, és családját ápolhatja. Hogy nője szülei hacsak felényi segedelemmel is járulna [!] a háztartásukhoz, annyival is inkább, mivel nekiek egyedül erre az egy lányukra lehetne ez idő szerint kiadásuk. Két elzüllött fiók [!] már több év előtt Amerikába vándorolt, és azóta azt sem tudni megvannak-e, semmi hír nem érkezik róluk. A harmadik fiók [!] - András -, aki a budapesti államrendőrségnél fogalmazói állásban van, a többi fiuktól annyira különbözik, hogy a fi­zetését el sem költi, hanem takarékpénztárba rakja. Nyíregyházán is van törvényszéki bírói üresedés, de oda nem pályázhat, mivel Borbély Sándor törvényszéki bíró a fiamnak, Szikszay Gyuri királyi ügyész pedig a menyemnek unokatestvére. * A március óta vajúdó kormányzati ügyek oly nemű megoldást nyertek, amire elmondható, hogy „Adtál uram esőt, de nincs köszönet benne!” Ugyanis miután a miniszter-fogdosásra Budapestre küldött szerencsevadászoknak a miniszterelnökségre kvalifikált országos egyénekből senkit sem sikerült az ország által óhajtott program mellett megfogni, végre báró Fejérváry volt honvéd-miniszter vállalkozott egy ideiglenes, átmeneti jellegű minisz­térium alakítására. És minthogy abba még a kormánypárt tagjai közül sem vállalkozott senki belépni, a minisztériumoknál alkalmazásban álló, a politikai téren egészen ismeretlen nevű egyéneket szedett össze,214 és ezek élén megjelent a folyó hó 21-iki országos ülésen, és elfoglalván a miniszteri székeket, és kérte felolvastatni a minisztériuma kineveztetését tárgyazó leiratot. Melyre olyan felzúdulás történt, hogy alig tudták a higgadtabb gondolkozású, előkelőbb ellenzéki férfiak pártfeleik vérmesebb tagjait a tettlegességtől visszatartani. így is azonban alig volt képes a folytonos gazemberek, hazaárulók sat... címeket osztó általános szidásban pár szóhoz jutni. Melyben megmagyarázni igyekezett, hogy ők csak ideiglenesen a folyó ügyek vezetésével vannak megbízva, és küldetésük azonnal megszűnik, mihelyt az uralkodó és nemzet között fennálló differenciák megszün­tetésére hivatott minisztérium megalakítható lesz, állásuk azonnal megszűnik. Tisza volt miniszterelnök megkísértette [! ] érdekében szót emelni, de őt megint orgazdának nevezték, aki a tolvajokat a kormányba becsempészte. Szóval az elnök, Justh Gyula feltett kérdésére a ház egyhangúlag bizalmatlanságot szavazott az új minisztériumnak. Mire az egy újabb leiratot adott át felolvasás végett, mellyel az uralkodó az országgyűlést szeptember hó 15-ig elnapolja. Erre azután hallatlan felzúdulás támadt a házban. Minek folytán az új, darabontnak nevezett minisztérium - a minden oldalról reájuk mért durva piszkok között — kivonult a házból. A gyűlés pedig elhatározta, hogy utasítja a megyéket országszerte, hogy ezen - a bizalmatlansági szavazat folytán törvénytelenné vált - minisztérium rendeletéit el se fogadják, nemhogy végrehajtanák. Mi lesz ezen - még eddig ismeretlen - politikai zavarnak a vége, még sejteni sem lehet. 214 Báró Fejérváry Géza kormányának tagjai: Kristóffy József (belügy), Vörös László (kereskedelem­ügyi), György Endre (földművelésügy), Lukács György (közoktatásügy), Lányi Bertalan (igazság­ügy), Bihar Ferenc (honvédelem), Kovácsevics István (horvát - szlavón - dalmát miniszter). Magá­nak tartotta meg a miniszterelnökség mellett a pénzügy és a király személye körüli ügyek irányítását. 218

Next

/
Thumbnails
Contents