Krasznay Péter naplójegyzetei 1861-1916 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 38. (Nyíregyháza, 2010)

Krasznay Péter naplójegyzetei 1861–1916 (Forrásközlés)

■*

4,

Kálmán elnöksége92 alatt, mely párt - így egyesülve - oly népes volt, hogy szinte le- győzhetetlennek látszott. Uralkodott is hosszú ideig anélkül, hogy az országnak legkisebb hasznot hajtott volna. Minden intézkedéseivel arra törekedett, hogy magát minél tovább fenttarthassa, mint az majd a későbbi évekről szóló jegyzetekből kitűnni fog. Ilyformán a közjogi ellenzéket az országgyűlésen az eddig magát Szélsőbaloldalnak93 nevező párttöredék képezi, melynek elnöke, Mocsáry Lajos neve alatt egy felhívás jelent meg Magyarország polgáraihoz intézve, melyben a Tisza és pártfeleinek elvtagadását, helyesebben köpenyegforgatását élesen megróván, úgy a volt Balközép Párthoz tartozókat, valamint az összes magyar nemzet honfiúi érzelmű tagjait felkéri, hogy elhagyván és megvetvén azt a köpenyegforgatók táborát, akik ahhoz a párthoz csatlakoztak, amelyet eddig ostromoltak,

. és csatlakozzanak hozzájuk, akik a magyar haza és nemzet jogainak kivívásáért tovább is lankadatlanul küzdeni meg nem szűnnek. Némi sikert arattak is, amennyiben a volt Balközép hazafiasabb gondolkozású tagjai kilépvén abból a pártból, a volt Szélsőbal, most már Függetlenjségi] Párthoz csatlakoztak, hová mi is, Szabolcs megyeiek tömegesen mentünk át, illetve maradtunk meg abban.

*

Sándort Adám testvérem tanácsára még múlt év őszén Szatmárra vittem, azon reményben, hogy az első gimnáziumi osztályba fog felvétetni. De a felvételi vizsga nem jól ütvén ki, az igazgató tanácsára megismételtettem vele az elemit, beadván ellátásra az ottani con- victusba [fiú diákotthonba, kollégiumba], hol 200 forintig nemcsak jó ellátásban, de egyszersmind jó gondviselésben is részesült. Katitsék megunták Pesten. Az igaz, hogy Ilka sokat gyengélkedett, sőt az év elején valami idegbajt kapván, oly rosszul lett, hogy anyja felment és lehozta magával. Egyidejűleg elment maga személyesen Korányihoz, én pedig Ivánkának írtam, s így sikerült őt a központról kikönyörögni, és Somba állomásfönökké kineveztetni. Ilkát pedig Jósa idegességből, mely már majdnem vitustánccá [epilepsziává] fejlődött, alig pár heti gyógykezelés után rendbe hozta. S így tavasz nyíltával ő is Somra utazott, hol azután egészsége teljesen helyreállott. Még Kemecsén született Piroska *9 leánya azonban egész nyár utoljáig Kemecsén maradt. Még október hóról írott levelében a somi állomásfonökséggel teljesen megelégedettnek látszott. Azonban a kisvárdai állomásfőnök éppen az őáltala elhagyott központi állomásra berendeltetvén, annak a helye elnyerése iránt tett lépéseket, anélkül, hogy ebbeli szándékát velünk közölte volna. Mit én Korányi Adolftól megtudván, mindjárt Somra utaztam, és ezen nyugtalankodásáért észretérítettem és felfogadtattam vele, hogy legalább három évig nem mozdul Somról,

92 Az 1875 nyarán megtartott választásokon a Szabadelvű Párt elsöprő győzelmet aratott, a képviselőhelyek 80%-át szerezte meg. Wencheim Béla átmeneti kormánya után nevezte ki az uralkodó Tisza Kálmánt október 20-án miniszterelnökké, aki ezt a tisztséget 15 évig töltötte be.

93 Krasznay Péter az Elvhű Balközép Pártot érti alatta, amely a magját képezte az 1874-től létező Negyvennyolcas és Függetlenségi Pártnak. A Szélsőbal ugyanis 1868. április 2-án felvette az Országos 48-as Párt nevet, és ettől kezdve ilyen nevű párt nem volt a parlamentben. Mivel az Országos 48-as Párt nem sok képviselővel rendelkezett, ezért a kormányzó Deák-párt mellett az ellenzéki szerepet a Tisza Kálmán vezette Balközép Párt játszotta. Ennek volt tagja Krasznay Péter is. Az 1873-as pénzügyi, majd gazdasági válság elmélyítette a két nagy párt válságát, és meggyorsította bomlását. A Balközépből 1873 novemberében Mocsáry Lajos vezetésével kiváltak azok a politikusok, akik ragaszkodtak az 1868-ban megfogalmazott programhoz. Pártjuk az Elvhű Balközép Párt nevet vette fel. 1874 februárjában a 48-as Párt egy részével egyesülve, megalakították az Egyesült Közjogi Ellenzéket. Nevüket nem sokkal később Negyvennyolcas és Függetlenségi Pártra változtatták. Az Egyesült Közjogi Ellenzék felhívása Magyarország polgáraihoz 1874. március 27-én jelent meg.

89