Krasznay Péter naplójegyzetei 1861-1916 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 38. (Nyíregyháza, 2010)

Krasznay Péter naplójegyzetei 1861–1916 (Forrásközlés)

hivatalukon kívül mutogatni. Egymás iránt is idegenek lévén nem irigylendő sorsban küszködtek.

*

A külföldön lévő honfiaink az olasz egységnek kivívásával lévén elfoglalva, csak jövőre szóló terveiket szőtték, ahhoz igyekeztek az utat egyengetni. Az volt ugyanis a tervük, hogy a piemonti királyt42 a Nápoly, Szicília és a közép-olaszországi tartományok elfoglalásával oly erőhöz juttassák, amelyek Velence elfoglalásáért sikerrel támadhatja meg Ausztriát. Oly módon, hogy az emigráció egy része Klapka alatt Moldvából, más része Szerbiából Türr vezérlete alatt ugyanott toborzandó csapatokkal nyomulnának Erdélybe, és a meg- csalatásuk miatt ellenséggé vált szerbek közé a Bánátba. Egy sereg pedig Garibaldival a szintén elégedetlenné vált Horvátországon keresztül túl a dunai részekre nyomulna. Ehhez azonban a piemonti, most már nagy Olaszország királyának az új tartományaiban magát konszolidálni, seregeit organizálni lévén szükséges, ahhoz hosszabb időt kell szentelnie, s így az osztrák efelől még magát biztosnak tarthatta hosszabb időre, ezt kívánta volna halva született alkotmánytervei megkedveltetésére felhasználni, amihez a fentebbiek szerint nemigen lehetett reménye.

*

Ezen év őszén újból meg lett kísértve a volt jobbágyokkal a remanenciális földekre [maradványföldekre]43 nézve az egyezkedés, minthogy már az első bíróság előtt abbéli követelésüket, hogy ők éppen úgy, mint a rendes úrbéres jobbágyok teljes birtokaikra nézve az állam által az úrbéri váltság pótadóból44 váltassanak meg, ítéletileg elutasította, és őket a földváltság és az elmulasztott úrdolga-váltság megfizetésére kötelezte. Azt kellett feltennünk, hogy átlátva követelésük törvénytelen voltát, hajlandók lesznek az egyezkedésre. Hallani sem akartak az egyezkedésről. Annyival is inkább, mivel ügyvédjük, Oláh Antal már el is készítette a fellebbezést azért a háromszáz forintért, mit a félrevezetett klienseitől kizsarolt. így a tagosítás ügyében csak annyi történt, hogy az úrbériség területe kijelölve lévén, a többire nézve a birtokosság egy újabb osztályozást állapított meg, éspedig amennyiben úgy a szántóföldek, valamint a rétek is termőképességükre nézve egymástól nagyban különböznek, azokat úrbéri osztályrésszel igazságosan felosztani nem lehet. Ezen új osztályozásnak a helyszínen leendő felvételével egy héttagú küldöttséget bízott meg, név szerint: Krasznay Adám, Mikecz Károly, Borbély Gáspár, Krasznay Péter,

42 Viktor Emánuel (1820-1878) 1849-től szárd-piemonti király, 1861-től II. Viktor Emánuel néven az egyesült Olaszország első királya. Az egységes Olaszország megteremtése 1859 és 1870 között zajlott. 1859-ben az Eszak-Itália egyesítéséért induló ffancia-szárd-osztrák háborúban az osztrák haderő Solferinónál vereséget szenvedett ugyan, de csak Lombardiáról kellett lemondania, Velencét megtarthatta. 1860-ban a közép-itáliai államok, amelyek Habsburg befolyás alatt álltak, kimondták egyesülésüket Piemonttal. A Nápoly-Szicíliai Királyságot a Garibaldi vezette népfelkelés döntötte meg. 1861- ben - Dél-Itália csatlakozása után - a torinói parlament kimondta az olasz állam megalakulását.

43 A Mária Terézia-féle urbáriumban szereplő jobbágytelek-nagyság és a jobbágy tényleges használatában lévő föld közötti különbség. A maradványföldek pontos mennyisége csak egy-egy község határának regulációjakor, az úrbéres földek felmérésekor vált ismertté.

44 1 853. május 2-án jelent meg az úrbéri pátens, a jobbágyfelszabadítás újraszabályozásáról és végrehajtásáról, valamint a földesurak kártalanításáról szóló nyílt parancs. A teljes állami kárpótlás csak az úrbéres telki állományra vonatkozott. A maradványföldek, haszonföldek és allodiális földbe telepített szőlők megváltását a jobbágyokra hárították. Az irtásföldek jelentős részét a földesurak által vissza- válthatónak minősítették. A jobbágyok saját részüket önmegváltás útján szerezhették meg. A majorsági zselléreknek az önmegváltás lehetőségét sem biztosították. A földesurak kármentesítésére külön adót, (földtehermentesítési járulékot) vezettek be, amit minden egyenes adót fizető polgárra kivetettek.

48