Krasznay Péter naplójegyzetei 1861-1916 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 38. (Nyíregyháza, 2010)
Krasznay Péter naplójegyzetei 1861–1916 (Forrásközlés)
A föld álja oly magasan van, hogy még a pincéinkben is feladta magát. Az enyémben is 30 centiméter víz van. Pár hordó boromnak már a fenekét éri a talajvíz. Április 17-én azonban újhold lévén, mégpedig a déli 12 óra 12 percre esvén, abbeli tapasztalatomat, hogy ha az újhold a déli órához közel esik, derült időt hoz, teljesen igazolja az újhold 3-4 napjától folyton fennálló derült időjárás. Mely ma is - április 28-án - fennáll annyira, hogy még csak bárányfelleg sem látható az égen, s ezzel az idő is melegre fordulván, a gyümölcsfák szépen virágzanak. Különösen a cseresznye és a meggy bő termést ígér. Csupán a kajszibarack fákon látszik kevés virág. * A háború - különösen a Kárpátokban - hová az oroszok most már harmadszor törtek be, __7 m árcius végétől nagy erővel folyik, ahol még a múlt hó végén is méteres havak estek, és az ott elhullott több ezerekre [!] menő muszka hullákat betakarta, akiket most kénytelenek a környékbeliek jól, rosszul elföldelgetni. Lehet félni, hogy ebből kolera és más ragályos betegségek származhatnak. Annyival is inkább, mivel amint Mezey Gyuszi unokám Dukla vidékéről írja, az április 4-ikre esett Húsvét első napján is oly nagy csatát kellett vívniuk, ahol élve is 10 ezer muszkát fogtak el. Az elesettek számát pedig 31 ezerre számítják. Szóval maguk az oroszok elismerik, hogy a Kárpátok harmadszori támadása másfél százezer emberükbe került. Ágyúkban, gépfegyverekben, puskákban és muníciókban pedig kimondhatatlan veszteségük van, úgyhogy különösen a hadiszerek pótlását nem képesek már eszközölni, amit - maguknak gyáraik nem lévén - külföldről kellene beszerezni, de a hajózást a németek víz alatt járó torpedó hajói veszélyessé teszik. Éppen ezért szeretnék a Boszporuszon és Dardanellákon áthajózhatást kivívni, amit az angolok és franciák a Dardanellák ostromával óhajtanák létesíteni, de még eddig - már igen sok hajóik feláldozásával - jóformán meg se tudták kezdeni. * Május hó 2-ról a csataterek minden részéről kedvező hírek érkeztek. Jelesül a németek franciák ellen az eddigi védelmi állás helyett általános támadásba mentek által Ypemek elfoglalásával. Dünkirchent [Dunkerque] bombázás alá vették olyan ütegekkel, melyek hordereje 24 kilométerig fokozható, és 31 cm lövegeket328 szór az ottani erődítményekre, honnét a lakosság Párizs felé menekül. Délen Verdunt ostromolják. Vilmos császár kijelentette, hogy sietve végezni akar, mert sokba kerül a háborúskodás. A Kárpátokból teljesen elszaladtak a muszkák a mieink támadása folytán, sőt Bukovinából már át is léptek a mieink Orosz-Besszarábiába. Muszka-Lengyelországban városról városra haladnak előre a németek a mieinkkel. A keleti porosz lengyel részekről pedig Hindenburg erős lovastámadást indított meg, mellyel már messzi behatolt Oroszországba. Célját még titokban tartja. A Kaukázus ostromát szárazföldi seregekkel kísérelték meg az angolok és franciák, de a kiszállított seregeiket a törökök teljesen megsemmisítették. Egész hadtesteiket a tengerbe űzték. Egyet meg körülvettek, és mivel megadni nem akarták magukat, egy szálig leöldösték. Hajóikból többeket elmentettek vagy elmenekülésre kényszerítettek. Szóval úgy látszik, hogy a vég kezdetén vannak a mieink. Most már a győzelem bekövetkezhetik. * Május 6-ról a hadi tudósítások minden oldalról nagy győzelmekről számolnak el. A Kárpátokból a muszkákat teljesen kiverték. Duklát elfoglalták és 50 000 foglyot ejtettek, 328 Pontosabban lövedékeket, melyeket a 30 és feles mozsár lőtt ki. 390
