Krasznay Péter naplójegyzetei 1861-1916 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 38. (Nyíregyháza, 2010)
Krasznay Péter naplójegyzetei 1861–1916 (Forrásközlés)
meglátogatni. Mindannyiukat a viszonyokhoz képest elég jó helyzetben találta. Csak az a baj, hogy az Ilonka vőlegényének kinevezése még mindig késik. Az Erzsi leányom utáni unokám, Gönczy Márta szerencsésebb. Annak jegyesét, Nyerges Ferencet még augusztus 11-én meghallgatták az anarcsiak. 12-én a 2 órás vonattal hazamenvén, még aznapról meghívást intéztek hozzá, hogy az üresedésbejött papi állást fogadná el. Mit elfogadván szeptember 1-jén forma szerint egyhangúlag megválasztatták őt Anarcsra református lelkésznek, mely állást már október elején el kell foglalnia. Amikor is pár nap múlva meg fognak esküdni. Akkorra a Kisvárda-nyírbátori vasút is megnyílik, melynek Várda felől az első állomása Anarcs lesz, s így Kemecsével vasúti összekötetésbe jönnek. * A szeptember 17-én újból megnyílt országgyűlésen az időközben egyesült ellenzékiek megismételték az előbb is használt zajongást, melynél már nemcsak fütyülést és pereces sípokat használtak, hanem még automobil harsonákat és huszár trombitákat is szólaltattak meg. Minek folytán a készletben tartott rendőrséggel Tisza István a 48-iki törvényekben gyökeredző jogánál fogva a zavargókat az ország házából kivezettette. Bizony még Apponyi sem restellte magát kivezettetni. Abból azután, hogy a Kossuth-párt a Justh- párttal oly szoros összeköttetésbe jött, hogy mondhatni a Justh vezérlete alá adta magát - hárman lévén együtt a július 3-iki megyei gyűlésen 48-as honvédek, ti. én, Borbély Gáspár és Gaál Elek - azt a következtetést vontuk le magunkra nézve, hogy mi többé a Kossuth-párthoz sem tartozhatunk, mint amely a Justh vezetése alá sorakozott. Hanem kijelentettük, hogy abból kilépvén, a párton kívüli függetlenségiekhez csatlakozunk, és már azon gyűlésen mint ilyenek szavaztunk az állandó választmány határozatára. Az országgyűlésen azután csakis a kormánypárt maradván, a 23-ra összehívott delegáció tagjait megválasztotta, a jövő évre szóló költség-előirányzatot megállapította, és magát a delegáció tartamára elnapolta. Ily körülmények között az ellenzék részéről a delegációba nem lettek beválasztva. A most már egyesülve lévő ellenzék leginkább Mezőssy Béla és gróf Károlyi Mihály indítványára, hogy tömegesen felrándulnak Bécsbe a delegáció idejére, és ott az osztrák delegácionális tagokkal egyesülve, azokkal szavaztassák le a magyar delegátusokat. Ha ez nem hazaárulás, akkor nincs határa a nemzet érdekei elleni bűnös törekvéseknek. Ezt még kimondani is a legszemtelenebb hazafiatlansági bűn, végrehajtani pedig nagy elvetemültség. * Szeptember 29-én délelőtti 11 órakor történt a leleplezése Nyíregyházán az ott a városháza előtti téren felállított Kossuth-szobomak nagy ünnepélyességgel. Az emlékszobor elég költséges, de az én véleményem szerint igen sok hibája van. Ugyanis a Kossuth Lajos bronzból öntött alakjának arcvonásai és különösen az ő szelíd tekintete igen kevéssé hasonlítanak az eredetihez. A testalkata pedig teljesen elütő az általam személyesen ismert és többször látott Kossuthtól. Kossuth ugyanis egy szép növésű, szabályos testalkatú, inkább csontos, mint túltáplált testű egyén volt. A szobor alakja pedig egy aránytalanul fel- emelkedett mellű, inkább műbirkózó akrobatához hasonlót ábrázolhat. Igazán jó, hogy a szobor alapjára nagy betűkkel ki van írva, hogy Kossuth-szobor. A felállítását pedig nemcsak én, de majdnem mindenki megbotránkoztatónak találja, minthogy az Nyíregyháza egyik legszebb terének nyugati szélére, és arccal a közeli városháza eleibe úgy lett állítva, hogy onnét csakis a városházára láthat. Míg ha néhány méterrel kelet felé, és arccal északkeletnek állana, onnét nemcsak a szép tért magát, hanem az oda befolyó legfőbb utcáit is 357
