Krasznay Péter naplójegyzetei 1861-1916 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 38. (Nyíregyháza, 2010)

Krasznay Péter naplójegyzetei 1861–1916 (Forrásközlés)

már öregnek véltem magamat ilyen fárasztó excursióra [kirándulásra], hanem Mezey Gyula vöm - mint a Nyitra megyei gazdasági egyesület elnöke - elment, és mint a lapokból olvasom, a tanácskozásban élénken részt vett. Köztetszést aratott szónoklatával. * Másnap azonban - 29-én - két rendbeli tanácskozmányban vettem részt, mint járási meg­bízott. Jelesül: mint járási útbizottsági tag - Mikecz Pál és Hagymássy Antal társaimmal - községünk képviseletében részt vettünk a Tisza Szabályozó Társulat részéről előteij esztett azon megkeresés megvitatásában, mely szerint a társulat által kiásatott Nyirvíz gyűjtő (Lónyay) csatornán lévő és szintén a társulat által épített fahidak a közgazdaságban újab­ban fellépett kívánalmaknak megfelelő vasbeton szerkezetű hidakkal cseréltetnének fel, melyek a legsúlyosabb gépek, gőzekék szállítását is megbírják. Ezek előállítására elő­irányzott költségeknek fedezéséhez az érdekelt községek 10%-al hozzájárulnának, ami már a megyehatóság által jóvá is hagyatott, de az érdekelt Kemecse község által meg- fellebbeztetett. Minek folytán az érdekelt községek megbízottjai és a társulat részé­ről megjelent Virágh László osztálymémök az ügyet tanácskozás tárgyává tevén, elha­tároztatott, hogy a községek részéről a kért 10% segély azon kikötés mellett adatik meg, 7/ hogy azt a Tisza Szabályozó Társulat előlegezvén, a községek csakis 11 év elteltével legyenek kötelesek a társulati pénztárba kamat nélkül befizetni. Éspedig minthogy a kérdéses, az érdekelt községek határútjain lévő 3 híd összes építési költsége 39.000 ko­ronára lévén megállapítva, annak 10%-át, 3.900 koronát fognak az érdekelt öt községek a közöttük már megállapítva levő arány szerint a tizenegy év elteltével a társulati pénztárba befizetni, melyből Kemecse 31% után 1200 korona, Demecserre 24 %, 969 korona, Bog- dány, Kék, Megyerre 15%, 600-600 koronát lesz köteles 1923. évben kamat nélkül be­fizetni. Minthogy az érdekelt községek határai a csatorna által átvágva lévén, azon az akadálytalan közlekedés fenntartása nagyon érdekükben fekszik. Minek fedezete céljából Kemecse község évenként 100 koronát vészén fel a költségvetésbe, amit évenként letesz kamatozás végett, hogy azt 1922-ben beszállítsa a Tisza Társulathoz az eddigi kamatok visszatartásával, esetleg hozzáadásával. * Ugyanazon napon a Vereskereszt [! ] egylet részéről tartott értekezleten - mint választmányi tag - részt vevén, abban megválasztattam elnöknek. Mindazon kikötéssel vállaltam el, hogy amennyiben a fiókegylet alakulásakor belelépett tagok legnagyobb része elhalt, egy része pedig kilépett, új belépők pedig nem kaphatók, s így annak létjoga alig van, egy, a hivatalos iratok átvétele után tartandó közgyűlésen annak feloszlatását indítványozandom. * Október hó 10-11-én kissé kellemetlen, hűvös, szeles időben leszüreteltük a nagyobbik, az úgynevezett borházas szőlőt, amely a folytonos szárazság dacára oly bőségesen ön­tötte a jó minőségű nyíri vinkót,289 hogy annyira még gondolni sem mertem volna. Mit bizonyít az is, hogy összesen előkészítettem a két darab szőlőhez [!] 15 hordót 2500 liter űrtartalommal, amibe azonban az egyik szőlőm termése sem fért bele, még mintegy egy hektolitert félfenekű hordóba kellett elhelyeznem. Arról ugyanis, hogy egy hordót lehessen szerezni, szó sem lehetett. így a kisebbik szőlő termését eladtam Friedlander kemecsei la­kosnak 300 koronáért azon kikötéssel, hogy azt ő fogja saját költségén leszüretelni. Lehet, hogy a vevő tetemes haszonnal vásárolt, de hát azt sem sajnálom tőle. Annyival is inkább, mivel én azt a 300 korona vételárt úgy tekintem, mintha az égből cseppent volna. Semmi 289 A vinkó a homoki szőlőből szűrt, gyengébb minőségű bor népies neve. 345

Next

/
Thumbnails
Contents