Krasznay Péter naplójegyzetei 1861-1916 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 38. (Nyíregyháza, 2010)
Krasznay Péter naplójegyzetei 1861–1916 (Forrásközlés)
párti, 2 kormánypárti és egy Justh-párti, amit a Justh-párt igazolatlan fellépése idézett elő. Ami által a kisvárdi és bátori kerület előkelősége vagy a kormánypárt kebelébe tereitettek, vagy tétlenségre kényszeríttettek, nagyobb kárt okozónak tekintvén a Justh-párt demagóg elveit, mint a kormánypárt nézeteit. * Nem tudom nem a szokásos száraz időszak előkerülése okozza-e a folyó évben még a 60 múlt évinél is fokozottabb mérvben reánk súlyosodott rendkívüli száraz időjárást, mely az idei bő termést jósoló kora tavaszi időjárásból egészen véletlenül a lehető legridegebb szárazságba ment által úgyannyira, hogy már eddig mindennemű kerti veteményeinket teljes megsemmisítéssel fenyegeti. Április hó 10-től mai napig majdnem semmi esőnk nem volt, holott a tőlünk 10-14 kilométer távolságra fekvő Pazonyban és Nyíregyházán majdnem naponta nagyobb esőzések, sokszor záporok is jelentkeznek. Nálunk ugyanakkor eső helyett száraz szelek, sokszor viharok lépnek fel, melyek az erre törekvő fellegeket tőlünk elterelik, gyümölcstermésünket leverik, fáinkat kitördelik, nyári káposzták, karalábé, virágkel ültetvényeink lehervadtak. A máskor dúsan tenyészett arany csövű paszuly [bab] veteményeink virágzása lefülled. Ugorka, korai kromplik nincsenek. Aggódnunk kell afelett, hogy mit eszünk egész nyáron, és mit fogunk majd télére megtakaríthatni. Nagyon szomorú esztendőt hozott reánk ez a hírhedt üstökös járásos év. Annyival is inkább, mint ahol meg esők vannak, azok szokatlanul kártékonyokká fajulnak. E folyó június hóban Krassószörény megye két járásában olyan felhőszakadások voltak, amelyek egész községeket romboltak el, és kétszázon felüli lakosság veszett el a tengerré vált völgyekben. Június 28-án Sátoraljaújhely, Sárospatak, Tolcsva, Liszka s több hegyaljai községek határain olyan jégvihar vonult keresztül, amely a szőlőknek csak a puszta tőkéit hagyta meg, a fáknak nemcsak gyümölcsét, hanem minden lombjait letarolta, amerre átvonult mindennemű veteményeket megsemmisített. Ilyen nemű jégviharok az ország sok részén merültek fel ugyanazon napon, Temesvár, Szatmár, Szombathely, Kolozsvár, Nagyvárad vidékein pusztulást és nyomort hagyván maga után. Szóval egyik vidéket a szárazság, másikat az esők rendkívüli dúlása teszi tönkre. * Június 29-én névnapomra öreg koromhoz képest elég jó conditióban [állapotban] felébredvén, a jelenlegi itteni szokás szerint az előestéjét teljes magánosságban, a velem együtt lakó unokám, Laskay Endre, annak felesége Délczegh Boriska és másfél éves Petykó nevű kisfiúk, dédunokám társaságában töltöttem. Délelőtti 10 órától kezdve azonban úgy a községi, mint járási elöljárók, orvosok, lelkészek és birtokos társaim s rokonaim férfiúi begyülekeztek, és névnapi köszöntőik s jókívánataik tolmácsolása mellett igen kedélyes villásreggelizést tartottak velem. Jó, meleg idő lévén, a jóízűen elfogyasztott borjú s bárány pörkölt, sódar, szalámi, friss és füstölt kolbászokra, nem annyira bor, mint sör szürcsölgetéssel déli 1 órán túl elmulattak. Amikor is eloszolván, a déli vonattal Nyíregyházáról érkezett Sándor fiam és családja, valamint Borbély Gáspár sógorom, és fiaival ebédhez ültünk. Majd délután az asszonyok, leányok és fiatalemberek gyülekeztek, akik egy ozsonna-vacsora közben és után táncra is kerekedtek. Szóval elég vígan ültem meg 80. névünnepemet. A megjelent gratulánsok számát 55-re számítottuk. Gyermekeim közül azonban csak Sándor fiam jelenhetett meg, a többieket a távolság és más viszonyaik visszatartották. A levélbeli gratulációk hatvanra mentek. 332
