Krasznay Péter naplójegyzetei 1861-1916 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 38. (Nyíregyháza, 2010)
Krasznay Péter naplójegyzetei 1861–1916 (Forrásközlés)
Magyar Közművelődési Egyesület269 elnökéé, Darányi földművelési miniszteré, sat. felolvastatván, az ünnepelt elképzelhető meghatottsággal és az ő ritka szónoki tehetségét bizonyító beszéddel köszönte meg a megtiszteltetést. Azzal végezvén beszédét, hogy minden munkásságát az általa véghetetlenül szeretett magyar földnek szentelte, annak a földnek, amelyre évszázadok folyamán át apáinknak annyi sok vére és verejtéke hullott, és szentelni fogja azután is a magyar nemzet anyagi jólétének biztosítása érdekében, és még egyszer mély köszönetét és háláját fejezi ki a nem várt kitüntetésért. Melyet azonban, hogy méltán megérdemelt, bizonyítja az a körülmény, hogy az általa tervezett és végrehajtott szabályozási munkálatokkal egy oly nagy kitelj edésű területet mentett meg és tett Kánaán földjévé,270 melyhez Nyitra és Komárom megyékből összesen 30 község és több puszták [!] területei tartoznak. Ezen kívül tudott, mert akart magának időt szakítani mindennemű kulturális intézményekbeni közreműködésre, sőt nagy részben azok vezetésére. A Nyitra megyei gazdasági egyesületnek igazgató alelnöke, a felvidéki közművelődési egyesületnek igazgatósági tagja, megyei közigazgatási tag, az úgynevezett Kisalföldhöz vagy Mátyusföldhöz szegellő [!] megyék részéről évről évre tartatni szokott nemzetközi sörárpa vásárok vezénylője. A Németországban tartott nemzetközi közgazdasági kongresszusokon - mint kiküldött - képviseli ugyanaz fentebb jelzett megyék gazdasági egyesületeit. Az önálló bank ügyében tartott országos előtanácskozmányba szakértő tagul beválasztva lett, hol annak azonnali felállítását indítványozta, és utóbb ezen véleménye indokolásául terjedelmes brossúrát is adott ki, mellyel annak azonnali felállíthatóságát és az országra nézve megbecsülhetlenül hasznos voltát kétségbevonhatatlanul igazolta. Szóval mindezen sokoldali képzettségéből kifolyó hasznos ténykedéséért a jubiláns megtiszteltetésen felül a múlt évben nyert királyi tanácsosi címet és rangot. A végrehajtott szabályozás tervezetét lásd e naplójegyzetek III. füzete 5-6. lapján az 1885. február hóról szóló bejegyzésben. * Ezen füzet 48. lapján említve volt, hogy Sándor fiam megunván a vad oláhokkali civódást, kérte magát törvényszéki bíróul Nyíregyházára áthelyeztetni. Folyó hó 15-ikéről megjött a lapokban, hogy az áthelyezést a király megengedte, s így egy gyermekem maholnap közelembe telepszik, legalább ha meghalok, lesz aki szemeimet befogja, és közvetlen ingóságaim felett intézkedjen. Addig is némi enyhülést nyújthat öreg napjaimra gyakori látogatásával. * December hó 29-én rendkívüli megyei közgyűlés tartatott, melyen a megyei közigazgatási bizottság öt tagja, úm. Szikszay Pál, gróf Vay Tibor, Lázár Kálmán, Kállay Lipót és idős Okolicsányi Lajos kisorsoltatván, újból megválasztattak. Az Állandó Igazoló Választmányban hiányzó egy tagul pedig én lettem közfelkiáltásra beválasztva, az Egészségügyi Választmányba pedig dr. Sáry Sándor orvos. Más emlékezetre érdemes tárgyai a gyűlésnek nem voltak. 269 A Felvidéki Magyar Közművelődési Egyesület József főherceg védnöksége alatt, gróf Károlyi István elnök vezetésével 1883. november 20-án Nyitrán alakult meg a magyar nyelv népszerűsítésére. Kossuth Társadalmi tevékenység a magyar közművelődés mezej én című cikkével népszerűsítette az egyesületet, amely a Pesti Napló 1885. évi 309-311. számaiban jelent meg. 270 Kánaán annak a területnek az ókori neve, ami magában foglalja a mai Izrael, Palesztina, Jordánia, Libanon területét, Szíria nyugati részét, valamint az egyiptomi Szináj-félszigetet. Kánaán az ún. termékeny félhold középső része. A köznyelvben a jólét szimbóluma. 322
