Krasznay Péter naplójegyzetei 1861-1916 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 38. (Nyíregyháza, 2010)
Krasznay Péter naplójegyzetei 1861–1916 (Forrásközlés)
a szerbek - hogy egyebet ne említsek - a híres perlaszi sáncokat249 1 1 ezeren [!] nem bírták megvédeni negyedfélezemyi magyar sereg ellen. A Jellasics által vezetett negyvenezemyi horvát seregnek háromnegyedét tízezernyi magyar megverte, és fegyverszünet kérésre kényszerítette Pákozdnál.250 Mely fegyverszünet alatt vitézül elillantott Bécs felé. Az utó- —- csapatot képező 12 ezernyi negyede pedig Ozoránál251 ötezer magyar előtt lerakta a fegyvert, és örült, hogy ép bőrrel hazamenekülhet. De legjobban jellemzi a horvátokat az az éretlen hencegésük, hogy ennek a nyúlszívű vezérüknek, Jellasicsnak Zágrábban lovas emlékszobrot emeltek, és azzal - mint legnagyobb hősükkel - dicsekszenek. Erre igazán el lehet mondani, hogy: Ahol ló nincs, szamár is jó! Ha én horvát volnék letagadnám, hogy Jellasics nemzetemből való, nemhogy dicsekednék vele. Hiszen különben is eltekintve az ő gyávaságától, az olyan hálátlan kutya, aki azt a nemzetet, amely az övét a megsemmisüléstől megmentette, és azóta is magához emelvén, jótéteményeivel halmozza el, váratlanul rabló módra megrohanja. És egy országrészben rabló hordáival végig rabol, s gyújtogat, az ellentállás elől pedig megszalad, az nem lovasszobrot érdemel emlékéül bűnös és gyáva tetteinek, hanem akasztófát. Egy olyan hőst, mint Jellasics, igaz hősies szabadság szerető nemzetnek szégyenleni, nem dicsőíteni kell. Dehát amilyen a nemzet, olyan a hőse. Bolondnak fapénz is jó! Inter vaccas, bős est Abbas. [A tehenek között az ökör a bölcs.] * Július hó 4-én megtartatott Kemecsén az első hetivásár, mely különösen baromfiak, tej, vaj, tojás, zöldpaszúly, ugorka s egyéb élelmicikkekre nemcsak szép terjedelművé nőtte ki magát, de a vevő közönség is oly szépen meggyűlt, hogy mondhatni, minden elkelt. A sertéspiacon egyedül csak kemecseiek eszközölhettek felhajtást, mivel a község a sertésvész jelentkezése miatt zár alá lett helyezve. Mindamellett elég jól megtöltötte az arra a célra elkerített tért, és sok eladás történt. Szóval biztosan várható, hogy Kemecse rövid időn [belül] egy élénk forgalmú központtá válik. Én pár mázsa gabonát, 25 kilós apró zsákokban szállítottam ki [hogy] egyes szegény emberek kis mennyiségekbe osztva vehessék. Kriston Sándor pedig búzát állított ki, és el is adtuk, a rozst 15 korona, a búzát 18 korona értékben mázsánként. Nagy kelendőségnek örvendettek a még friss vízben lobácsoló halak. Aprós halak kilója 60 krajcáron kelt, juhtúró kilója 1 korona. Egy pár liba 6-7 korona, kacsa 4 korona, csirkék 1 korona 60 fillér, 2 korona 50 fillér párja. Egy kész cipő-, ruhaárus is jó vásárt csinált. De legélénkebb volt a vásár egy kis gyékény bódé körül, ahol az Új szeren megtelepült Feldmener Herman új boltos szép kendőket elég olcsón áruitatott úgy, hogy egész készlete elkelt már 10 órára. Még én is vettem 12 db-ot, hogy azokat a kemecsei első vásár emlékére unokáimnak szétküldözzem. A július 11-én tartott 2-dik hetivásár még élénkebb volt. A szomszédos községekből is annyi nép gyűlt egybe, hogy alig lehetett a vásárosoktól az utakon szekérrel közlekedni. Erre már én tengerit vitettem ki, vékánként szétosztva, amit azonnal széthordták 3 korona 20 fillérért vékáját. Ha ez így megyen, nagyobb vásártérről kell gondoskodnunk, és a nagy 249 Periasz a Bega folyó mentén fekvő nagyközség. Az 1848^19-iki szabadságharcban a szerb felkelők központja, több véres ütközet színhelye lett. 250 1 848. szeptember 29-én a Móga János altábornagy vezette honvédsereg megállásra, majd háromnapos fegyverszünet kérésére kényszerítette a Jelacié vezette, túlerőben lévő horvát sereget. 251 Ozoránál 1848. október 7-én Karl Roth vezérőrnagy 9000 főnyi horvát hadosztálya Görgei Artúr és Perczel Mór seregtestei, valamint Csapó Vilmos nemzetőr őrnagy népfelkelő és nemzetőr-csapatai előtt letette a fegyvert. 276
