Krasznay Péter naplójegyzetei 1861-1916 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 38. (Nyíregyháza, 2010)
Krasznay Péter naplójegyzetei 1861–1916 (Forrásközlés)
hozzám. Sőt 23-án fiam a gyermekekkel és a német bonnal [nevelő, társalkodó] kijött hozzám, és 26-dika estig ott mulatott. Ugyanazzal a vonattal indult ki felesége is, de ki nem szállott, hanem egyenesen hazament Várdába, azt adván okul, hogy neki haza kell mennie, hogy házát rendbe szedje, és általános takarítást rendezzen. Hogy neheztel reám, férje előtt azzal okolta meg, hogy atyja vele tudatta, hogy ezután természetbeni segélyezést nem fog neki - mint eddig - nyújtani, hanem minden hó elején küld neki 50-50 korona készpénzt. Azt tudja, hogy ezt én erőszakoltam ki az atyjától. Pedig ellenkezőleg. Ezt azért határozta így az atyja, mivel minden birtokát bérbe adván, holmi kenyér, liszt, krompli s egyéb ilyen félét pénzen kellene megvennie, hogy nekiek küldhessen. Szóval elfogadható ok nélkül megsértett. Várhatja, míg én belépek a háza küszöbén. Akkor békéljen meg, amikor én megkérem. Hiszen, ha még követeltem vagy kértem volna is a nászomat erre a tőle elég csekély segélyezésre, elég jogot adna nekem arra az, hogy én négy leányaim rovására igyekeztem a fiamat nagy költséggel oda nevelni, hogy ma 1800 forint évi fizetést húz, és abból nejét tisztességesen tartja. Hát miért nem tarthatnám jogosultnak, hogy ehhez a nászom legalább felényi jövedelemmel járuljon. Akinek, miután elzüllött két fia Amerikába régen kivándorolván, évek óta nem adnak életjelt magukról, s így az öreg Szikszaynak az az egyedüli gyermeke van, akit segélyezhet, ha akar. Telne kétannyi is az ő évi tízezer forintjövedelméből. Jobban, mint nekem, akinek öt gyermeke és 15 unokája van, és alig pár ezer forint évi jövedelmem. * Augusztus hó 30-án a reggeli 8 órás vonattal megérkezett Sándor fiam egy Kovács Ferenc nevű kisvárdai mülakatossal, akivel azután egyességre léptem, mely szerint kötelezte magát, hogy a jövő hó folyamán készít egy 90 centiméter magas vasrács-kerítést a sírbolt fölé, melyben ez idő szerint felejthetetlen, jó feleségem és Piroska leányom nyugosszák örök álmaikat, és melyben én magam is - előhaladott koromnál fogva - nem sok idő múltával pihenni térendő vagyok, hogy szeretteimmel egy helyen váljam a feltámadást. ^ A rácsozatot megfelelőleg bealapozva fel is állítja, melyért neki 160 forintot, azaz 320 koronát fizetendek. Ugyanarra síremléket is szándékozom emeltetni, de mivel a sírbolt boltozata a nehéz kőoszlopot meg nem bírhatja, amiatt a kerítést a nyugati, az út felőli oldalán kijjebb kell nyújtani, hogy az emlékkő a földre nehezendjen. Augusztus 8-án bementem Sándor fiammal Nyíregyházára, ahol is egy Führer Zsig- mond nevű cement-, mész- és sírkő-üzlet tulajdonos raktárában megvásároltam egy sima, fekete márványoszlopot, két méter magasságút 150 koronáért, melyre a vallásfelekezet jelzéséül egy aranyozott rézkereszt jön egyedüli díszítésül. A feliratozás pedig, miután elő- számítás szerint a mindössze három koporsó elhelyezésére elegendő sírboltban éjszakról a feleségem, délről a leányom koporsóit helyeztettem el, oly módon, hogy azok közzé majd én is bekerülvén, feleségem baloldalomra essen, oly módon rendeltem helyezendőknek, hogy a síremlék arccal nyugatra nézvén, feleségem neve annak jobb, leányomé bal oldalára jusson. A közép lap az én nevem részére üresen hagyatván, miután gyermekeim abba nem akartak belenyugodni, hogy az én nevem a halálozás napjának kihagyásával már ez alkalommal reá írassák. A síriratok következőleg szövegeztettek: Az északi oldalon: Itt nyugszik Krasznay Péternő. Szül: Szelefarnosi Bodó Emilia, élt 68. éveket, meghalt 1903. évi Deczember hó 5-én boldog házasságának 52-ik évében, nyugodjak békében porai. 251
