Krasznay Péter naplójegyzetei 1861-1916 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 38. (Nyíregyháza, 2010)
Krasznay Péter naplójegyzetei 1861–1916 (Forrásközlés)
kivételével, hol Mezőssy Béla eddigi képviselő egyhangúlag lett kikiáltva, már reggeli 9 órakor a programbeszédjét is elmondta. A többi kerületekben két-két jelölt küzdött a mandátumért, de azok közül a nyíregyházi kevés mozgalmat idézett elő, ahol ugyanis egy klerikális hóbortban szenvedő lépett fel Meskó László függetlenségi ellen, de alig kapott 10 szavazatot. A tiszalökiben Bérczy Sándor miskolci ügyvéd lépett fel az eddigi képviselő, Papp Zoltán ellen. Mindkettő fuggetlen[ségi] párti programmal, de Bérczy 11 óra tájban visszalépett. A bogdányi választókerületben most már másodszor lépett fel egy némileg hibbant elméjűnek látszó Horváth József nevű besztercei lakos és birtokos, állítólag független[ségi] párti programmal. Beszédjeiben azonban a legveszélyesebb anarchista elvet penget. Itt, Kemecsén jelesül már az első itteni fellépése alkalmával mondott programbeszédjében úgy nyilatkozott, hogy ő egyedül csak a gatyás parasztot tartja jó magyarnak és hazafinak. A hazát soha sem adták, árulták még el a parasztok, hanem az urak. Azért is szívéből gyűlöli az urakat. És ezen eszméit már az előbbi választástól fogva faluról falura járva, folytonosan hirdeti, s ezáltal odáig fanatizálta a mindenesetre nagyobb számú falusi paraszt szavazókat, hogy dacára annak, hogy minden tisztességes ember ellene van, már az első választásnál is csak 61 szavazattal tudott ellene — már 18 év óta képviselőnk, és szintén, de igazi, kipróbált független[ségi] párti - Kállay Leopold győzedelmeskedni. Most pedig csak 35 szavazattal kapott többet Kállay, mint Horváth. Felhasználták mellette a felekezeti szempontot is kálvinista pap hívei. Az a felekezet e vidéken sokkal népesebb lévén, mint a többi mind. Szóval a küzdelem igen erős, és mindvégig kétséges volt a győzelem. Hogy mennyi pénzt elfecsérelt mindenik párt vesztegetésekre, azt még hozzávetőleg sem lehet megmondani. Megközelíti a 80 ezer koronát, ha meg nem haladja. Mennyi rossznak kútforrása ez a pártoskodás? Először is, ami fő, a népet kivetkőzteti becsületérzéséből azáltal, hogy alattomban nyújtott vesztegetési összegek elfogadásával árucikké aljasítják magukat. Sőt a két részrőli ajánlatok elfogadásával csalókká, hittagadókká lesznek. Annyira elromlott már e nép, hogy éppen itt, 47 Kemecsén többen vannak - mégpedig nem is műveletlen parasztgazdák, hanem jó módban lévő köznemesek - akik egyik pártnak a pénzét felvették, és a másik pártra szavaztak. És ezt nem is szégyenük. Sőt! Ebben a gazemberségben tetszenek magunknak, és dicsekedve emlegetik, hogy reá szedték mindenik pártot. Olyanok is vannak, akik mindenik párt által megfizettetvén, elbújtak és otthon maradtak. Egyik jelöltre sem szavaztak. Mindezeknél még sokkal fájóbb az a körülmény, hogy ezen indokolatlan torzsalkodás két jó középbirtokosnak 600-800 holdnyi birtokát egy nagy lépéssel közelebb tereli ahhoz, hogy rövid időn zsidó kézre kerüljön. Amennyiben a korteskedésre kellő összeget csakis birtokaikra terhelt kölcsönnel fedezhettek, melyeken pedig már így is sok teher fekszik. A kisvárdi kerületben Hrabovszky Guidó fuggetlen[ségi] párti 745 szótöbbséggel lett meg a kormánypárti György Endre ellen. A bátoriban pedig Uray Miklós fuggetlen[ségi] párti jelölt 393 szavazattal győzte le az ott régebben működő Mandel Péter zsidó képviselőt, s így az egész megyéből egyetlen kormánypárti képviselő sem lett megválasztva.199 * Mariska leányom új abban érkezett levélben értesít, hogy amennyiben leendő vej e mint egyetemi tanársegéd a tavasz folyamán a tanítványaival egy hónapra tanulmányútra megyen, Szob község határán mérési gyakorlatokat végeznek, és még háromheti fegyvergyakorlatra 199 Az országgyűlési almanach szerint nem Mandel Péter, hanem Mandel Pál (1839-1908). Jogot végzett. 1875-től 1887-ig a Nyírbátori kerület képviselője volt szabadelvű programmal, 1905-ben ismét itt jelöltette magát, s meg is nyerte a választást függetlenségi színekben. 204
