Krasznay Péter naplójegyzetei 1861-1916 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 38. (Nyíregyháza, 2010)
Krasznay Péter naplójegyzetei 1861–1916 (Forrásközlés)
elmulaszthatatlanul fent kell tartanunk a párthoz tartozók között a békét és egyetértést. Ami csakis úgy érhető el, ha eddigi képviselőnk, Kállay Leopold körül tömörülünk. Ajánlja Kállay Leopold jelölését, ami nagy éljenzéssel elfogadtatott. Erre Rácz Gyula halászi evangélikus református lelkész állott fel, és meg akarta kísérleni Dr. Horváth József jelöltetését, de a nagy erővel jelen volt Kállay-párt által lehurrogtatott, abcugoltatott. Úgyhogy hosszabb ideig tartó erőlködés után sem bírván szóhoz jutni, visszalépett. S így Horváth József nyilvános jelölése el is maradt. S azzal az értekezlet úgy oszlott szét, hogy a Horváth jelöltetéséről hivatalosan nem vett tudomást. Horváth azonban pártfeleit Debróczki nevű kemecsei tót mészáros házához összegyűjtvén, ott maga-magát jelölte, és az oda már megrendelt 500 darab kortes-zászlót és tollakat néhány szavazói, és az odacsődült utcai gyerekek közt szétosztotta. A kocka tehát el van vetve. A további teendők a kortesekre hárulnak. A győzedelem attól függ, hogy melyik párt győzi jobban pénzzel. Mert a választók az ilyen idétlen fellépések által már annyira korrumpálva vannak, hogy azok csak a kéz alatti dotációkra reagálnak. Kállaynak azonban annyival több reménye lehet a győzelemre, mivel a választók közt lévő úri rend: lelkészek, tanítók, elöljárók majdnem teljesen pártján vannak, s ezek által a többséghez szükség lett 750 szavazatnak egyharmada pénz nélkül behozható lesz. Én - magam részéről - eltekintve attól, hogy 45 a független párt központja részéről egyedül Kállay hozatott javaslatba, mint a pártnak régi, tántoríthatatlan híve, és ezt nemcsak a választókerület elnökségéhez közvetlenül megküldött táviratban tudatta Kossuth Ferenc pártelnök, hanem ezt a kijelentését lapokban is közététette, és külön plakáton is megküldötte, melyek a választók közt kiosztva lettek. Határozottan a Kállay pártján vagyok, és annak megválasztását előmozdítani törekszem. * Mezey Viola unokám e hó 15-ről kelt levelében megköszönvén a részére menyasszonyi ajándékul küldött párszáz koronányi összeget, egyidejűleg tudatja, hogy azt a részére atyja által zongoravásárlásra adott pénzhez csatolni határozták, hogy azáltal értékesebb hangszerhez juthasson. Valahányszor azon játszik, mindég hálásan emlékezzen reá, hogy annak díszes voltát nagyatyja szívességének köszönheti. Én ugyanis, ahelyett, hogy magam vettem volna részére valami nászajándékot, amihez itt úgyis bajosabb jutni, elküldöttem az arra szánt párszáz koronát azzal, hogy ők vegyenek azon tetszésük szerinti emléktárgyat Pesten, hol a kelengyét vásárolják. Megjegyzem, hogy ez a házassági esetből kifolyó költekezés nem érte őket egészen készületlenül, mivel néhai Krasznay Gábor testvérem után örökölt hagyatékból 1902. év folyamán mindenik gyermekemnek 1200-1200 koronát tudtam adományozni. Melyből Mariska leányom, az ő jó gondolkozású, okos férjével, Mezey Gyulával a nekiek küldött 1200 koronát azonnal a nyitrai takarékpénztárba helyezték, s így azt most kamatostul készen találják. Sőt ezen kívül a menyasszony házasság idejére, határozottabban 20 éves korára biztosítva van. Mely életkorát múlt évi december hó 6-án töltvén be, az is folyóvá tehető. Szóval az én kiváló szakképzettséggel bíró, s annak megfelelő, szép és jövedelmes állásnak (Vág Szabályozó Társulati igazgató főmérnök) örvendő vöm, Mezey Gyula, mint afféle okos és előrelátó ember öt élő gyermekének mindegyikét születése napjától kezdve tetemes összegekre biztosítja. És inkább szükséget is szenved, vagy legalább sok kényelmet megtagad magától, családjától, csak hogy az azzal járó részletfizetéseket teljesíthesse. Sohasem mulasztja el azonban elismerőleg kijelenteni, hogy mindezeket azért sikerül neki jól és fennakadás nélkül elintézhetni, mivel őt a gondviselés egy oly rendkívüli jóságú, gondos és fáradhatatlan munkásságú feleséggel áldott meg, aki a sok gyermek felnevelése, és ezzel járó nagy 202
