Krasznay Péter naplójegyzetei 1861-1916 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 38. (Nyíregyháza, 2010)
Krasznay Péter naplójegyzetei 1861–1916 (Forrásközlés)
honvédségnek tüzérséggel leendő felszerelése őfelsége által kilátásba helyeztetett. Az ellenzék azonban nem hódolt meg. A kormány és pártja által nyújtott békejobbot elutasította. Erre Tisza István pártgyűlést tartván, ott egyhangúlag elhatározva lett, hogy a revízió elhatározását erőszakkal is keresztülhajtják. Minek ellenében a Független Párt gyűlést tartván, elhatározta, hogy újólag a technikai obstrukció terére lép, és a revizionális 40 indítvány keresztülvitelét minden erejével megakadályozza. Mely határozatot a többi ellenzéki pártok is magukévá teszik. Bár a függetlenségi elvek követője vagyok, de azért az ellenzéknek ezen merev állásfoglalását nem helyeslem. Bele kellett volna venni a házszabályok revízióját előkészítő bizottságba, és ha annak elaborátuma nem felelne meg az ellenzék igényeinek, akkor lépni fel ellenzéssel. Annak tárgyalása alkalmával, nem pedig látatlanba indítni [!] meg a hajszát egy ismeretlen horderejű indítvány ellen. Mert, hogy a házszabályokon szükséges némi változtatásokat tenni, azt a múlt cikluson kifejtett erőszakoskodása néhány valóban éretlen eszű fiatal országgyűlési képviselőnek, mely az országgyűlést hosszú időre tétlenségre kárhoztatta, és csakis azt eredményezte, hogy az ország pénze a gyűlés által haszon nélkül fecséreltetett. Amellett úgy a katonai, mint pénzügyi dolgok menetelénél temérdek károkat okozott, kétségtelenül bizonyítja. * November 12-én és 13-án nyugati erős széllel nagy esőzések voltak, melyre második nap délutánj ára a szél éj szakról [! ] fordulván oly erős hideg keletkezett, hogy öt fok hideg mellett a fold megfagyott. A még kint lévő krompli, répa, káposzta betakarítását megakadályozta. A szőlő fedése félbemaradt, úgyhogy a kemecsei szőlőskertnek körülbelül fele része fedetlen maradt. Még az én kisebbik szőlőmben is maradt egy kis darab fedetlen. A beállott kövér [!] időjárás folytán a szőlőlombok s levelek még szüret után is eleven, zöld színben voltak. Korai derek nem lévén, a levelek nem akartak hullani, s így a fedés későre maradt, mit azután a váratlanul előállott erős fagyás a munka derekán megakadályozott. Hasznos ugyanis a szőlőlevél hullását - nemcsak a rügyek és szőlővesszők érése céljából bevárni, hanem azért is, hogy a sorokra hullt dús levelek tövekre takartatván, azoknak nemcsak meleg takaróul, de kövérítő trágyául is szolgálnak. * November hó 18-án sikerült a kormánynak keresztülvinni az országgyűlésen a parallel ülések elrendelését, melyeken a délutáni ülésen azután a Dániel Ernő volt miniszter által beterjesztett házszabály módosítás iránti tervezet tárgyaltatnak. Az ellenzék egész napi ülésen sikeresen működött, és tervszerűen arra, hogy az indítványok tárgyalását megakadályozza. Este fél kilenc órakor az ellenzék által indítványozott zárt ülés véget érvén, az elnök az ülést újból megnyitotta, és egyidejűleg a Dániel indítványát, illetve az alapszabály változtatásának tervezetét tárgyalás alapjául tűzte ki. Mely ellen az ellenzék - melynek egy része már abban a hiszemben, hogy már a gyűlés úgyis végéhez közelget - el is távozott, az ott levők roppant lármával tiltakoztak. Míg a zajt a kormánypárt felhasználva, erre előkészülve lévén, az indítványt és tervezetet egész terjedelmében felállással megszavazta, mit az elnöklő Perczel sietett is határozatilag kimondani. Mire azután óriási zajt csapott az ellenzék. Felugráltak helyeikről. Holmi Kubik Béla-, Neszi [!] Pali-, Papp Zoltán-, Lengyel Zoltán-féle éretlen fickók az elnököt gazembernek nevezték. Csomó írást, sőt egy széket is dobtak felé, de nem érte el az emelvényt. Mire a kormánypártiak is kirohantak, és többszörös erővel elállották útjukat. Ezalatt az elnök - kinek szavát a zajban nem lehetett hallani - egy királyi leiratot adott át az egyik jegyzőnek, mellyel a király a jelen ülésszakot berekeszti, és az országgyűlést - további összehívásig - elnapolja. 197
