Krasznay Péter naplójegyzetei 1861-1916 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 38. (Nyíregyháza, 2010)
Krasznay Péter naplójegyzetei 1861–1916 (Forrásközlés)
7 órás vonattal érkezett meg az érsek a nemrégen szepesi püspökké kinevezett Párvy Sándorral193 és egy egész sereg káptalani taggal, kinek már előbb Rakamazra eleibe utazott Szikszay Pál alispán egy küldöttséggel, hogy a megye határánál üdvözölhesse. A nyíregyházi állomáson a város polgármestere fogadta, honnét a zászlódíszbe öltöztetett nagy úton három diadalkapukon keresztül egy díszmagyarban öltözött főúri, és két másik- köznépből álló - bandérium kísérete mellett vonult be a menet számtalan kocsikon, óriási közönség sorai között a lelkészi lakhoz, hol az érsek az őt kísérőktől elbúcsúzott, hogy a másnapi ünnepélyességek előtt az út fáradalmait kipihenhesse. Másnap korán reggel a közönség kísérésével megkezdődött a szentelési ünnepély azzal, hogy az ócska templomban az érsek egy csendes misét mondatott a helybeli plébánossal, Petrovics Gyula esperessel. Azután az ott lévő szent dolgokat, oltári szentséget, kelyheket sat. átszállították az új templomba, ahol az érsek mondván csendes misét. Annak végeztével a szentelési eljárás eszközöltetett, mely eltartott reggeli 9 óráig. Amikor azután a papság visszavonult a parókiára reggelizni, hogy a 10 órakor tartandó nagymisén, melyet Párvy Sándor szepesi püspök celebrált [részt vehessen]. Az ünnepélyes nagymisén az alig számba vehető sok papok közt jelen volt egy kétszeres unokaöcsém is, Kriston Endre, az egyházmegyei hatóság irodájának iktatója és karkáplán. A misén a püspöki botot hurcolta. Azért nevezem kétszeres unokaöcsémnek, mivel úgy apai, mint anyai nagyanyja nővéreim voltak. Az atyja - Kriston Miklós - unokatestvérét, Mikecz Borbálát vette el, kiknek anyjuk Kriston Ignácné Krasznay Katalin és Mikecz Károlyné Krasznay Mária nővéreim voltak. Sőt már Kriston Ignác és Krasznay Katalin másod-unokatestvérek voltak. Az elsőnek nagyanyja Olasz Mária, másodiknak nagyatyjával, Olasz Józseffel testvér volt. S így abban az ő összekelésük idejében csakis pápai engedéllyel, s azon kikötéssel lehettek egymáséi, hogy minden nemen születendő gyermekeik római katolikusok legyenek. S így lett a csupa kálvinista Kristonok közül egy római katolikus vallású. S annak jelenleg élő három fiai, úm. Endre, a pap 25 éves, Ferenc, a mérnök 23 éves, aki most a Nyíregyház[a]- dombrádi vasutat munkálja, és György, 20 éves jogász. A nagymise bevégeztével a küldöttségek tisztelgése következett. Mégpedig - miután azáltal, hogy a megye székhelyén az érsek egy hatszázezer koronás templomot építtetett - a megye minden rendű és felekezetű lakosai megtisztelve érezhetik magukat. Úgy a tisztelgés, valamint az ünnepélyes fogadásbani [!] részvétel felekezeti tekintet nélkül eszközöltetett. Részt vettek azokban még a zsidók is, hisz már a küldöttséget a megye határához - Rakamazra - a kálvinista alispán vezette, Nyíregyházán a lutheránus polgármester fogadta, és vitte be a város díszes fogatán a városba. A tisztelgő megyei küldöttségben a református alispánon kívül ott láttuk a református gróf Vayakat, Jármyakat, Mikeczeket, Gencsyeket stb. A városi küldöttség nagy többségét pedig lutheránusok képezték. Azután tisztelgő küldöttség volt a görög katolikus, lutheránus és izraelita egyházak részéről, mindannyian papjaik vezérlete alatt. Éppen úgy felekezeti tekintet nélkül hivatott meg az érsek által - 200 terítékre rendezett közebédre - minden arra érdemesített egyén, melyen még a ruhatárban elhelyezett kalap, pálca s egyéb eszközök őrzési díját is az érsek fizette, és a saját pincéjéből iderendelt egri veres (bikavér) bor vidította a vendégek kebelét. Sőt arról is gondoskodva volt, hogy a fogadalmi templom monográfiáját tartalmazó szép füzetet minden vendég megkaphassa, 193 Kiskónyai Párvy Sándort (1848-1919) a pápa 1903-ban püspökké szentelte, és érsekhelyettessé nevezte ki. Ferenc József 1904. április 13-án állította a Szepesi Egyházmegye élére. 192
