Krasznay Péter naplójegyzetei 1861-1916 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 38. (Nyíregyháza, 2010)
Krasznay Péter naplójegyzetei 1861–1916 (Forrásközlés)
vagyunk, hogy a képviselőválasztásoknál számba sem jöhetünk. Annyival is inkább, mivel ifjú korunkban a nemzet függetlenségéért harcolván, most is a függetlenség zászlója alá tartozunk. Nem tagadhatjuk meg az elvet, amelyért harcoltunk semmi fizetésemelésért sem. Pedig az nemcsak reánk férne, de ha azt számításba vesszük, hogy az az alap, amelyre a mi valóban alamizsnaszerű nyugdíjunk Széli Kálmán volt miniszterelnök által elrendeltetett, az azótai sűrű halálozások folytán ma már kevesebb, mint felényi jogosultaknak fizettetik. S így az akkor megállapított nyugdíj mennyiségnek több mint fele bent marad. Igenis méltányos lenne, hogy az a bentmaradt rész a még meglévő, előhaladott koruknál fogva teljesen munka- és keresetképtelen negyvennyolcas honvédeknek kiosztatnék. Legalább ők se lennének mostohafiai hazájuknak, hiszen az ezen általános fizetésemelések folytán múlhatlanul bekövetkezendő adóemelés terheiben úgyis részülni fognak. * Az országgyűlés, miután a kétévi folytonos ülésezésből több mint egy évet sikertelen obstruálásokkal, meddő vitatkozásokkal töltött el, folyó évi március hó 10-iki ülésben Thaly Kálmán 48-as honvéd és független[ségi] párti képviselő erélyes felszólalása folytán eszére tért, és a cselekvés terére lépett, és azóta az újoncjutalék megajánlását, a múlt évi számadásokat és a folyó évre szóló költségvetést meghatározták, valamint a néhai II. Rákóczi Ferenc és anyja, Zrínyi Ilona hamvainak hazaszállítását, és azoknak Kassán leendő eltemetését megállapította. E hó 10-én október hó 1 -ig tartandó szünidőre bezáratott anélkül, hogy az eddig még nem tapasztalt általános szárazság folytán előállott legelő- és takarmányhiány pótlásáról gondoskodott volna. Az időjárás egész év elejétől kezdve szárazságra volt hajlandó. Egész télen oly kevés hó esett, hogy szánkózásnak még hírét sem hallotta az ember. Egyszer esett annyi hó éjjel, hogy reggeli 9-10 óráig az árnyékos helyen látható volt. Utána száraz tavasz következett. A nyár pedig annyira eső nélküli volt, hogy itt, nálunk az egész május hóban és június hó 20-ig egy szem eső sem esett, míg ellenben a meleg napról napra emelkedett úgy, hogy már június közepe táján 24 R°192 [fokra] hágott. Az őszi vetések tűrhetően bírták a szárazságot, sőt a kalászok jól fejlődtek, de mivel a szárazság folytán a gabonanemüekben a sarjúnövések lemaradtak, a vetés ritkább maradt, s így kereszt számra egy negyedével kevesebb lett, mint a múlt évben. A tengeri elég szépen fejlődött, de a szárazság úgy megszorította, hogy ha július 28-án nem esik egy meglehetős eső, éppen semmi tengeri nem lett volna. Krompli szintén kevés és aprós van. A kaszálók végre annyira leültek, hogy vannak egyes gazdaságok, ahol az akácfa lombjait szedik, és törekkel, pelyvával vegyítve rakják össze téli takarmányul. Sőt a Nyíri Ferenc sógorom azt beszélte, hogy ő már most azon szántat. Szóval szükséget szenvedünk ma is sok mindenben. Kerti vetemények egyáltalán nincsenek. Zöld paszulynak, borsónak, nyári káposztáknak még a gyökere is kisült. Még a dinnye és szőlő áll valahogy, de azok is aprókra maradnak, valamint a szőlő szemjei [!] is. * Dr. Samassa József egri érsek még 1902. évben elhatározta, hogy 50 éves papsága emlékére egy díszes templomot építtet Nyíregyháza városában. Azóta folytonosan épült a 35 díszes templom, míg folyó évi augusztus hó elején teljesen elkészülvén, augusztus 20- án - István király napján - nagy ünnepélyességgel felszenteltetett. Még 19-én az esteli 192 Egy Réaumur fok (rövidítve R) 1,25 C°-nak felel meg. Krasznay többnyire René Antoine Ferchault de Réaumur (1683-1757) francia fizikus skálája szerint mérte a hőmérsékletet, de ismerte Celsius fokbeosztását is. Ez utóbbi azonban a naplóban mindössze néhányszor fordul elő. 191
