Krasznay Péter naplójegyzetei 1861-1916 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 38. (Nyíregyháza, 2010)
Krasznay Péter naplójegyzetei 1861–1916 (Forrásközlés)
* Március 10. napja nevezetes napja lett az országgyűlésnek. Ugyanis a képviselők minden pártja a március 6-iki ülésen beterjesztett miniszterelnöki nyilatkozat mellett, és illetőleg ellene küzdendő élethalál harcra felkészülve, nagy tömegekben jelent meg az országházban, ahol is a kérdéses indítvány tárgyalás alá vétetvén, minden előleges előkészület nélkül, és anélkül, hogy erre pártfeleitől megbízást kapott volna, egyedül saját lelke sugallatától ösztönöztetve felszólalt Thaly Kálmán képviselő, egyébként a Független[ségi] Párt alelnö- ke és 48-as honvéd,185 a politikai pártok minden árnyalatához intézve szavait. Meleg hangon felhívta a pártokat, az egymással szemben álló ellenfeleket, hogy most, mielőtt az áldatlan harc - azzal az elkeseredettséggel, amellyel azt folytatni készen állanak - megkezdetnék, dobja el mindkét ellenpárt fegyvereit, és legyen egy általános béke. A kormány vonja vissza a házszabály módosítási indítványát, az ellenzékiek pedig szavazzák meg az 1903. 27 évi újoncjutalékot, hogy ezáltal a háromévi szolgálat után benttartott katonák és behívott póttartalékosok mielőbbi hazabocsátását eszközölhessék. Mely szépen indokolt, és igaz hazafiúi lélekre valló indítvány az országgyűlés minden politikai árnyalata által riadó örömmel fogadtatván, egyhangúlag elfogadva lett. Az obstrukciósok leszereltek, a miniszterelnök pedig a házszabály-indítványt visszavonván, az újoncjutalék előteljesztését kérte tárgyalás alá vétetni. Mit a ház jövő napi ülésre kitűzvén, az ülés általános örömök között berekesztetett, és Thaly Kálmán riadó éljenzése közt eloszlott. A közörömet a közönség közzé juttatván az egész főváros örömmámorban úszott. Kikkel együtt én is kívánom, hogy a béke öreg galambját, az én 48-as bajtársamat, Thaly Kálmánt a gondviselés még sokáig tartsa meg. Éljen! Mártius hó 20-ig letárgyalták az országgyűlésen előbb az 1903. évi újoncjutalékról szóló törvényjavaslatot, utána mindjárt az indemnitit. Ezzel a másfél év óta fennálló exlex megszűnt, és az adók beszedését többé semmi sem akadályozza. * Március 20-án nagyszabású gyászünnepély tartatott a Kossuth Lajos elhunyténak 10 éves évfordulóján. Az ünnepély a Deák téri evangélikus templombani isteni tisztelettel kezdődött, honnat az ünneplő közönség a Vigadó nagytermébe vonult, ahol Rátkay László186 református és Hock János187 római katolikus lelkészek - és mindketten ellenzéki képviselők - mondottak az ünnepély rendkívüliségéhez valóban méltó, fennkölt szellemű beszédeket. Azután szavalatok és Kossuth-nóták karéneklése következett, melyek végeztével kivonult a gyász-ünneplők óriási tömege gyászlobogók alatt a város gyásszal díszített utcáin a Kerepesi úti temetőbe. Ahol azután úgy a fővárosi, mint a vidéki városokból beérkezett főiskolák küldöttei rótták le hazafias tisztelgésüket. Ahonnét visszatérvén a Vigadóba az egyetemi fiatalság és több vidéki főiskolák küldöttei a Kossuth Lajos emlékére készített 185 Thaly Kálmán (1839-1909) történetíró, költő, függetlenjségi] párti politikus. A kuruc kor történetének kutatója, aki a források objektív tartalmának kibontása mellett teret engedett a lelkesedésnek, a költői teremtő erőnek, s olykor a mitológiának is. Felkutatta Thököly Imre, Zrínyi Ilona, II. Rákóczi Ferenc sírját, és szorgalmazta hamvaik hazahozatalát. Ferenc József azzal óhajtotta megnyerni a választáson győztes koalíciót, hogy megengedte a kuruc hősök hamvainak hazahozatalát, országos ünnepségek keretében történő eltemetésüket. 186 Rátkay László (1853-1933) költő, színműíró, népdalszerző, ügyvéd. A paksi kerület fuggetlen[ségi] párti elnöke. Az 1896-os, az 1901-es és 1905-ös választásokon a Tolna megyei pincehelyi kerület képviselője függetlenségi mandátummal. 187 Hock János (1859-1936) katolikus lelkész, nagyhatású szónok. 1887-től a dualizmus korában mindvégig képviselő volt. Szabadelvűként kezdte, majd a Bánfly Dezső-féle párthoz csatlakozott, 1910-től a Függetlenjségi] és 48-as (Justh) Párt tagja, végül Károlyi Mihály híve lett. 184
