Krasznay Péter naplójegyzetei 1861-1916 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 38. (Nyíregyháza, 2010)
Krasznay Péter naplójegyzetei 1861–1916 (Forrásközlés)
kiépítése feletti ajánlattétel végett egy küldöttség bízatott meg, mely a helyszínén meg sem jelenvén, az alispán és főmérnök propositióit [előterjesztéseit] megnézni tevén [!], az előterjesztésében mindeniket elfogadhatónak ítélte. így sikerült Mikecz János alispánnak az alig 800 forintot érő belsőségét 2000 forintért a vármegyével megvétetni, hová azután egy megfelelő hivatal-helyiség lesz majd 7000 forintba építendő, és külön főszolgabírói lakás is. * Ugyanezen gyűlésen a Kömerling János gávai főszolgabíró lemondásával üresedésbejött állásra Olchváry Pál lett megválasztva, aki árvaszéki ülnök lévén, helyére Koczok József szolgabíró, annak a helyére pedig Virányi Sándor választatott meg. * Az országos díjnok egylet nyugdíjintézete a részükre nyújtott segély következtében pártoló tagjai sorába iktatott, miről szóló díszes okmány részemre ezen évi október 20-ról kiállítva megküldetett. * Mandel Géza bérlőm ezen évi szeptember hóban négyszázezer forintig megbukván, és tönkre menvén, a hagyatékai csőd alá jutottak. Mely csődtömeg választmánya kezelte a ^ csődtömeghez tartozó árendákat is. Úgy a még hátralevő 1899., mint az egész 1900. évben is. 1900. év E füzet 85-86. lapján jelzett monográfiája Szabolcs vármegyének ezen évi január hó elején megjelenvén, annak egy-egy példánya 8 forintért árultatik, melyből egyet én is megszereztem, melynek olvasása folytán meggyőződést szereztem arról, hogy az úgy tartalmára, valamint megbízhatóságára nézve messze mögötte áll más ilynemű leírásoknak, mint például a Szirmay Antal által 1805. évben nagy pontossággal szerkesztett Szatmár megye monográfiájának. Hiszen ennek a Kállay András által írott előszava is csupa feltevésekből áll, s a kételkedés befolyása alatt azt a bizonyosságot is megtagadni igyekszik, hogy Szabolcs megyét Szabolcs vezér foglalta el, holott a nevét is attól nyerte. Továbbá azon úri házaknak az elsorolásánál, melyek szerinte a társas élet gyúpontjai voltak, olyanokat említ fel, akik házánál alig fordult meg valaki. Sőt, nem is igen fordulhattak meg azon okon, mivel családi viszonyaiknál fogva nem lehettek úgy berendezkedve, hogy nagyobb társaságokat elfogadhassannak. Egyenként nem említve, ilyen Mikecz Tamás Kemecsén, aki mint nőtlen ember, és igen kevés vagyonnal bíró (mintegy 60-65 holddal) és politikával éppen nem foglalkozó, nyílt házat nem tarthatott. Továbbá Csuha Tamás Halászban, egy férje hagyott asszonnyal lakott hitetlenül, akinek félje - Simák nevű felföldi származású - mészároslegény volt Kemecsén. Aki miatt meg sem esküdhetett vele. Csakis utolsó betegségében adoptálta a tőle született leányt, és tette Simákból Csuha Vilmává, s neki hagyományozta halászi háromezer holdas birtokát, akit azután Kállay András nőül vett. De nemcsak hiszem, de biztos tudomással bírok arról, hogy Csuha Tamás házánál Kállay András, amíg Csuha élt soha meg nem fordult. Sőt, én sem gyakran. Hanem Fráter Benedek házát Halászban és Répássy Jánosét Kemecsén ismertem látogatott házaknak. A munka szövegében előforduló téves állításokat, mondhatni szarvashibákat hosszas volna elsorolni. Csupán egypár megjegyzésre szorítkozom, amiből tisztán kitűnik, hogy 147
