Krasznay Péter naplójegyzetei 1861-1916 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 38. (Nyíregyháza, 2010)
Krasznay Péter naplójegyzetei 1861–1916 (Forrásközlés)
1897.év Ezen évi január 17-én megvettem a füveskertek sorjában lévő, és 1 hold és 756 Dől területű cespitális [átengedett] kaszálóját Terhes József kemecsei lakosnak 200, szóval kétszáz osztrák értékű forintokért, mely még ezen hó 27-én már nevemre is Íratott, mely kaszáló az én füveskertbeli kaszáló cespesemhez harmadik. A közöttük lévő Kriston-féle cespitális kaszálót szintén megvehettem volna azelőtt három évvel, de nem ígértem érette csak 180 forintot. Hagymássy Antal szomszédom, kinek szintén volt azok mellett egy kis keskeny darab, megvette 200 forintért, és így elestem attól, hogy összesítsem ottani birtokomat, mire pedig még szükségem lett volna, hogy házi szükségemre elegendő takarmányom teremhessen. * Ezen év elején nagy forrongás indult meg a kálvinistáknál a múlt évben elhalt Vitéz Mihály helyének választás útjáni betöltése miatt. Előbb úgy látszott, hogy egyhangú választás lesz. Már az öreg Vitéz utódául tekintette Gönczy István pazonyi lelkészt, ki mellette hosszabb ideig segédkedett. Azon kívül a kemecseiekkel rokoni viszonyban állott, Mikecz Miklósné az atyjának nővére volt, nekem pedig vöm. Azonban Mikecz Ferenc egyházgondnok alattomban ellene lázította a községet, abbeli bosszúból, hogy a Mikecz Miklós leánya, Emma vonakodott nőül hozzámeni. Azzal akarta megbosszulni, hogy unokatestvére ne lehessen kemecsei pap. Úgy a kurtanemeseket mint a parasztokat házról házra járta, és azzal heccelte Gönczy ellen, hogyha azt választják meg, a föszolgabíróné fog parancsolgatni pápista létére a kálvinista parókián, és Vitéz Ignácot ajánlotta, aki szintén volt Kemecsén 3-4 évig káplán. Akkor - hosszabb ideig - kisebbik tanító nem lévén kapható, azt is helyettesítette. A Vitéz Ignác ellenesei azután felszólították Gönczyt, de az kijelentette, hogy ő Vitéznek gyerekkori jó barátja lévén, ellene nem lép fel. Már neki úgyis van jó parókiája, szegény Náci pedig rövidlátósága miatt sehol sem tud bejutni, hát ő nem lép fel ellene. Minél fogva a Náci ellenfelei több kísérlet után, nem tudván még jobbat kapni, a volt papnak, az öreg Vitéznek Gyula nevű, nyírbaktai helyettes pap fiát, Gyulát léptették fel. De az ismeretes korhely lévén, Vitéz Ignác ellen nagyon elhasalt, így Vitéz Ignác, aki már azon évben Túrán és Kisvárdán megbukott, Kemecsén a másik ^ kettőnél együttvéve is többet érőn meg lett választva. Gönczy pedig maradt a csekélyebb, de nyugalmasabb pazonyi papságban. Amidőn a megválasztott Vitéz Ignácnak installatiója [beiktatása] tartatott - március hó 3-án - az egyház nagy ebédet rendezett, melyre az egyház előkelőbb tagjain kívül én is - mint járási főszolgabíró - meg voltam híva. Éppen a pecsenyék körül szorgalmaskodtunk, mikor egy távirat érkezett Szatmárról, melyben Sándor fiam tudatja, hogy aznap hajnali 4 órakor egy derék, egészséges fiúgyermekük született. Kéri Piroskát hozzájuk küldeni. Minthogy a vonat du. 2 órakor volt indulandó, Piroska lányom úgy jött a távirattal hozzám az iskolába - hol a közebéd tartatott - felkészülve, hogy onnét egyenesen az állomásra megyen. Azt azonban be kellett várnia, míg az installált pap egy talpraesett dictio [mondás] után az új polgár egészségéért poharat ürített, az összes jelenlévők éljenzése mellett. Azzal útnak eredt, hogy az anyja helyett gazdasszonykodjék, és a fiút, aki Lászlónak kereszteltetett mint keresztanya keresztvízre tartsa. 137