Krasznay Péter naplójegyzetei 1861-1916 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 38. (Nyíregyháza, 2010)
Krasznay Péter naplójegyzetei 1861–1916 (Forrásközlés)
megfelelő dísszel rendezettnek találtam. Azonban a különben nagy tudományos képzettséggel bírónak ismert Lukács Ödön esperes díszszónoklatának azon passzusa, melyben annak bizonyítására, hogy azon nap estéjére tervezett táncmulatság ezen, a katolikusok által úgynevezett halottak emlékezete napján megtartható. Kijelentette, hogy a halottak emlékezetére rendezni szokott kivilágítása és virágokkali, koszorúkkali feldíszítése a síroknak, olynemü vallásos rajongás, amilyet az evangélikus református vallás visszautasít, és annak követését vallásuk elveivel megegyeztethetőnek nem ismeri el. Éppen ezért az azokban netalán résztvevő református vallásúakat kárhoztatja. Ezen és ehhez hasonló kijelentéseit megbotránkozással hallgattam. Ezen eszméit a tudós lelkész úrnak az általánossá vált mindennapi kegyelet az elhaltak emléke iránt teljesen megcáfolja. Azt nevezem ugyanis a legnagyobb intoleráns vallási bigottságnak [semmire tekintettel nem levő vallási elvakultságnak], hogy azért, hogy valaki kálvinista, nem köteles elhalt szeretteiről megemlékezni, s azok iránt a kegyelet adóját lerovni [!], mert akkor vallása ellen vétkezik. 1892.év Ezen év kezdetén nagy mozgalom indult meg az új ötéves ciklusra választandó országgyűlési képviselők ügyében, melynek eredményeként örömmel jegyzem fel, hogy a vármegye egész területén minden választókerületben függet[lenségi] párti képviselők választattak meg. A nyírbogdányi választókerületben függetlenségi, itt Kállay Lipót függetlenségi lett egyhangúlag megválasztva, miután elődje Mikecz János megyei főjegyzőséggel cserélte fel a pár évig viselt képviselői állását, aki a Szőgyényi Emil volt képviselő időközben történt elhalálozásával az előbbi országgyűlési időszak utolsó előtti évében szintén egyhangúlag választatott meg, aki a Kállay család napkori ágából származott. Nagybirtokos Napkoron. Született ugyanott 1855-ben. Tanulmányait Budapesten végezte, honnét 1876-ban, mint az Abdul Kerim részére díszkardot vivő küldöttség tagja Konstantinápolyban járt.124 Egyébiránt jeles képzettségű, hű tagja volt a Független[ségi] Pártnak, és programbeszédében továbbra is annak ígérkezett. * Kemecse község abban az abnormális helyzetben tengődött egészségügyi viszonyainak tekintetében, hogy bár ugyan a községben két hivatalos orvosi állás folytonosan betöltve van, ti. a járási és a körorvos, sőt ezeken kívül járási állatorvos is létezik, mindemellett gyógyszertár mai napig sem volt állítható, holott ennek engedélyezéért a község több ízben tett előterjesztést a minisztériumhoz, melyek azonban mindannyiszor éppen azoknak ellenkezése miatt nem vezettek eredményre, akiknek a közegészségügy előmozdítása hivatalos kötelessége lenne. Ez pedig nem más, mint a bölcs megyei egészségügyi bizottság, amely a különben igen jeles Jósa András megyei főorvos vezetése mellett azzal utasítja el a kemecsei patikaügyet, hogy ha Kemecsén gyógytár állíttatik fel, akkor a bogdányi patikárius meg nem élhet. Holott ez óriási tévedés, vagy helyesebben a nyíregyházi 124 1 876 májusában Szerbia megtámadta Törökországot. A magyar közvélemény Törökországgal szimpatizált. Abdul Kerim török pasa októberben nagy győzelmet aratott a szerb és macedón csapatok felett. A budapesti egyetemi hallgatók tömegesen vonultak a török konzul háza elé rokonszenvük kinyilvánítására. Később a diákok 60 tagú bizottságot hoztak létre, amelynek a feladata az volt, hogy a török sebesültek javára pénzt és kötszert gyűjtsön. Abdul Kerimnek pedig egy díszkardot készíttettek, s azt a magyar ifjúság tisztelete jeleként egy nyolctagú küldöttség Konstantinápolyba vitte. 122