Krasznay Péter naplójegyzetei 1861-1916 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 38. (Nyíregyháza, 2010)

Krasznay Péter naplójegyzetei 1861–1916 (Forrásközlés)

Mire én a jelenvoltak általános helyeslése mellett kijelentettem, hogy én Klapkát és Aschermannt sem rehabilitálom, mert nekiek sem lett volna szabad Komáromot olyan jelentéktelen kapitulácionális feltételek118 mellett általadni, inkább velünk együtt a vár falai alá temetkezni, vagy általános amnesztiát eszközölni ki. Ami, hogy kivihető lett volna, abból magyarázható, mivel addig míg Komárom nem kapitulált, nem fogtak hozzá a zsarnokok a jó hazafiak legyilkolásához, de mihelyt Komárom szeptember 30-án119 fel lett adva, mindjárt megkezdetett Aradon, Pesten október 6-án a nemtelen bosszúállás. Mire egyhangúlag elhatároztatott, hogy Görgeyt nem rehabilitáljuk, marad hazaárulónak.

*

Október 30-án árverés útján kiadtuk a regálét három évre hoszonbérbe 1557 forint évi bérért Scheer Bemát és Grosz Majer eddigi bérlőknek.

*

November hó 3-án meghalt Budapesten gróf Lónyay Menyhért volt pénzügyi és elnökminiszter és a Felső-Szabolcs Tiszaszabályozó Társulat elnöke 62 éves korában, kinek hűlt tetemei Tuzsérra leszállíttatván az ottani családi sírboltba elhelyezés végett. Úgy a Budapesten november 6-án tartott beszentelésre, mint a tuzséri végtisztességre kiküldött megyei küldöttség tagjaként személyesen jelen voltam.

*

Még ugyanezen évi szeptember hóban felment Mezey Gyula vöm Budapestre abból a cél- ^ ból, hogy a még hiányzó kultúrmérnöki oklevelet megszerezze. Aminek elnyerése céljából, amidőn kitűnő sikerrel levizsgázott, több pályatársaival elment egyik étkező helyiségbe vacsorázni, ahol szóba jött, hogy a lapokban hirdettetik egy igen jó vízszabályozási mérnöki állás a Vágnál. Egyik barátja bíztatta Gyulát, hogy miután kultúrmérnöki oklevele is van, siker reményével pályázhat reá, mivel a társulat elnöke, gróf Károlyi Sándor, s igazgatója Bujanovics országos hírű gazdák örvendeni fognak, ha oda, hol a grófoknak kiterjedt birtokaik feküsznek, egy kultúrmérnököt nyerhetnek. Gyula haza sem jött, míg be nem adta pályázatát, mellyel oly szerencsés volt, hogy alig pár hétre reá megkapta az állást, ti. a Vágbalparti [Armentesítő] és Szabályozó Társulat főmérnökségét. Már azon évi november hó elején oda családostul leköltözött, hol még azon évi december hó 12-én megszületett az első gyermekük, egy leányka, akit Violának kereszteltettek.

*

A Nyírvíz Szabályozó Társulat egy mellékcsatomát ásatott, mely az Oros-Pazony között fekvő nagy rétből kiindulva, több pazonyi határbeli apró réteket átszelve, a túrái határbeli csárda rétjéhez, onnét a kemecsei határba átjővén, az én tagom és a Kelemen Gábor-féle tag elválasztó vonalán a kemecsei szőlőskert déli végéig a Bika-sziget laposán jött be, hon- nét keletnek fordulva, az én és Borbély Gáspár réti földjeinken - az ún. Gégény laposán - keresztül a főfolyásba torkollik. Mely keskeny, alig egy méter szélességű árok az általa

118 1849. szeptember 1-jén kezdődtek meg a tárgyalások a komáromi vár átadásának feltételeiről. A 11 pont az egész országra kiterjedő feltételeket is tartalmazott. Általános amnesztiát, a magyar bankjegyek értékesítését és útlevéladását kérték mindazok számára, akik külföldre akartak távozni. Mivel Haynau erről nem volt hajlandó tárgyalni, Klapkáék új követeléseket fogalmaztak, amelyek már csak a komáromiakra vonatkoztak. A hódolati szerződés értelmében a helyőrség minden tagja, a tisztek, a legénység, sőt a város polgári tisztviselői is a későbbi üldözéstől mentesítő menlevelet kaptak. Kb. 30 ezren jutottak ilyen, mindenféle büntetés alól mentesítő dokumentumhoz.

119 Haynau főhadiszállásán, a Komáromtól kb. 4 km-re lévő Herkálypusztán írták alá 1849. szeptember 27-én a vár átadásának feltételeit tartalmazó okmányt, az ún. hódolati szerződést. A vár tényleges átadására október 2-a és 5-e között került sor.

110