Raj Tamás: A nagyhalászi Hevra-könyv - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 37. (Nyíregyháza, 2009)

„a rabbiképző fejének" választották. Mivel eltávozott a községből, a nevét őrző oldalon, egy Tiszán elhajózó csónak ábrázolását láthatjuk. Habent sua fata libelli (A könyveknek is megvan a maguk sorsa) - tartja a latin közmondás. Különös, de ennek a szentegyleti jegyzőkönyvnek - mint az elpusztult magyar falusi zsidóság hírmondójának - a fennmaradása annak a szomorú ténynek köszönhető, hogy azt a helyi jegyző 1944 nyarán, közvetlenül a nagyhalászi zsidók deportálása előtt, minden magánjellegű és közösségi zsidó tulajdonnal együtt elkobozta. Erről a könyv kötéstáblájára (elől és hátul) ráragasztott papír helyenként talán hiányos szövege tanúskodik: „1222011944. dzám Gyííjto155. " „Főszolgabíró úri Kemecse 163111944K számhoz!" A Nagyhalászi Hevra-könyv a II. világháborút követően került a nyíregyházi Megyei Levéltárba, ahol ma is található. A rajzos rész 37-ik és 38-ik oldalát felcserélték, az 53. és 58. oldal pedig sajnálatos módon eltűnt. Az eredeti, szakadt, erősen megkopott és lehámlott kötéstábla jobb oldalán máig felismerhető a bibliai Tízparancsolatot jelképező kettős kőtábla ábrázolása, amelyről a héber felirat sajnálatosan teljesen elmosódott. A jelenleg külön található Dávid-csillagos címfelirat eredetileg feltehetőleg a kötéstábla bal oldalán (a hátsó borítón) helyezkedett el. A szentegyleti jegyzőkönyv azonban még így, helyenként töredékesen is fontos emléke lehet a nyírségi falvak egykori, tragikus körülmények között felszámolt, vallásilag rendkívül képzett és a magyar gazdasági-kulturális életben jelentős szerepet betöltött zsidó lakosságnak. A nevek, illetve a héber és jiddis szövegek átírásánál mindig a fonetikus kiejtést és a szefárd dialektust vettük figyelembe. A héber „hét" betűt mindig sima h-val, a káf betű lágy változatát kh-val írtuk át. A családneveket a jegyzőkönyvben különféleképp írták át héberre, mi ennek ellenére megőriztük a héber írásmód változatát (például Seelenfreund, Selenfreund, Seelfreund, Seifreund stb.). A szövegekben a héber és a jiddis nyelv keverve is előfordul, amiről csak akkor teszünk említést, ha az feltétlenül szükséges. A fordítást tovább nehezítette, hogy a bejegyzések különböző (olykor csak nehezen olvasható) kézírásból származnak, viszont egyúttal azt is jelzik, hogy a helyi falusi zsidók igen magas szintű héber és jiddis íráskultúrával rendelkeztek. RAJ TAMÁS