C. Tóth Norbert: A leleszi konvent statutoriae sorozatának 1387–1410 közötti oklevelei - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 36. (Nyíregyháza, 2006)

Előszó

A kivonatok készítési módjában igyekeztem nem eltérni a Zsigmondkori Oklevéltár VIII. kötetének Előszavában leírtaktól. Habár a kivonatokat az 1387. március 3l-e utáni dátummal rendelkező oklevelekkel kezdtem, mégis korábbi keltezésű oklevelekkel is találkozni fog az olvasó, mivel ha az ezen dátum után keletkezett oklevelek valamelyikében teljes szövegű átírása volt egy korábbi oklevélnek, akkor azt kiemeltem és beillesztettem az időrendjének megfelelő helyre. Hasonlóan tettem az oklevelek hátlapján talált konventi fogalmazványokkal is, hiszen e szövegek már külön tételként kezelhetőek, mivel szó szerint megegyeznek a későbbi konventi oklevél szövegével. Sőt néhánynak ez az egyetlen fennmaradási formája. Azonban, ha egy oklevélben csak tartalmi átírása volt egy korábbinak, akkor azt nem bontottam szét külön álló darabokra. A kivonatok mindegyike sorszámot kapott, így lehetőség nyílt az oda-vissza utalások feltüntetésére. A munkában alkalmazott rövidítések feloldását, mivel azok teljes mértékben megegyeznek a Zsigmondkori Oklevéltár gyakorlatával, mindenki megtalálhatja a III—IX. kötetek Könyvészeti források és rövidítések részében. A kivonatok végén idézett munkákat az alábbiakban közlöm. Az oklevélkivonatok után a könnyebb használhatóságot elősegítendő a szövegekben szereplő helynevek mutatója található. Használatáról a következőket kell tudni: a mutatóban minden helynév szerepel tekintet nélkül arra, hogy valóban helynévként vagy „családnévként" fordul elő. Ugyanis a Zsigmondkortól kezdve egyre több család használta a névadó birtokát vagy „állandó" lakhelyét „vezetéknévként." Ha a kivonatokban található középkori alak jelentősen eltér a mai vagy az általában ismert formától, akkor a kivonatban szereplő alakról utalás történt a ma használt vagy ismert alakra. Az előtaggal (Alsó-, Felső-, Középső-; Kis-, Nagy-, 0-) rendelkező helységnevek az előtag kezdő betűjének megfelelő helyen vannak a mutatóban, de utalás segíti megtalálásukat. A helynevek azonosításában az alábbi munkák voltak segítségemre. (Néhány helység esetében e munkák segítségével sem lehetett megállapítani, hogy az adott település mely középkori megyében feküdt, ilyenkor a helységnév mellett a zárójelben kérdőjel található.) A helynévmutató elkészítése az alábbi munkák segítségével történt: Bélay Vilmos: Máramaros megye társadalma és nemzetiségei. A megye betelepülésétől a XVIII. század elejéig. (Település- és népiségtörténeti értekezések 7. sz.) Bp. 1943.