Az 1956-os magyar menekültek ügye Iserlohnban. Forrásválogatás - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 35. (Nyíregyháza, 2006)

Galambos Sándor: Iserlohni források az 1956-os magyar menekültekről

Iscrlohnban 1956. október 28-án tartottak önkormányzati választást. A 46 tagúról 41 tagúra csökkent új testületben az SPD (Németország Szociáldemokrata Pártja) 19 helyet foglalt el, a CDU (Kereszténydemokrata Unió) kilencet. Az FDP-nek (Szabad Demokrata Párt) 7 hely jutott, a Zentrumnak 4, a BHE-nek

4 (Össznémet Blokk) pedig 2.

5 A főpolgármesteri posztot az SPD tagja, Rustemeyer töltötte be. Mivel a magyar forradalom és a menekültek ügyét a testület megalakulásának idején tárgyalták, így néhányan ezt az alkalmat kívánták felhasználni a bemutatkozásra, a párthovatartozás kifejezésére. Tudnunk kell, hogy az iserlohniak milyen tágabb összefüggésekben látták a magyar fejleményeket, azaz milyen világpolitikai események játszottak akkor jelentős szerepet. 1956 októberében, novemberében a kommunista diktatúrától megszabadulni akaró magyar nép forradalma és szabadságharca idején országunk az érdeklődés homlokterébe került. A nyugati közvélemény figyelme a következő hónapokban sem lankadt, és élénken követték a mintegy 200 000 magyar menekült sorsát, akik 1956 november elejétől 1957 január közepéig elsősorban az osztrák határon hagyták el az országot. Több mint harminc ország fogadott be magyar menekülteket, a legtöbbet az USA, Kanada és Nagy-Britannia. Nyugat-Németországba kb. 15 000-en érkeztek.

6 A nemzetközi politika másik kiemelt iránya a Közel-Kelet volt. Az ún. szuezi válság a csatorna államosítását követően 1956. október 29-én fegyveres konfliktussá alakult át. A franciák és az angolok által támogatott izraeli csapatok ekkor lendültek támadásba Egyiptom ellen. A háború november elején tűzszünettel ért véget. Az angol-francia egységek decemberben, az izraeliek pedig februárban hagyták el a megszállt egyiptomi területeket. A 2. világháború után a kettészakított Németország nyugati felének egyik legnagyobb gondja, feladata a szovjet zónából hozzájuk menekült mintegy 13 milliónyi - elsősorban német - ember elhelyezése volt. A menekültek kérdése tehát rendkívül fontos volt a németek számára, naponta találkoztak vele, a szolidaritás élménye életük szerves részévé vált. Iserlohnban 195l-re 4 Kitelepített Németek és Jogfosztottak Blokkja 5 IL, 241. 6 Soós Katalin: 1956-os magyar menekültek a statisztikai adatok tükrében. Levéltári Szemle, 2002. 3. sz. 56-60. Lásd még: Uő: Ausztria és a magyar menekültügy 1956-57. Századok, 1998. 5. sz. 1019-1051. (német rezümével); Cseresnyés Ferenc: Ötvenhatosok menekülése Ausztriába és Ausztrián át. Múltunk, 1998. 1. sz. 42-70., Szentesi Renáta: Az 1956-os magyar forradalom fogadtatása a semleges Ausztriában. Sic itur ad astra. 2001. 3^1. sz. 91-149.