Zágoni Á. Károly: A nagytiszteletű Beregi Egyházmegye Emlékkönyve - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 34. (Nyíregyháza, 2005)
A nagytiszteletű Beregi Egyházmegye Emlékkönyve (Forrásközlés)
51. Csonkapapi Hajdan két külön helység egyik Csonka, vagy Csonkái másik Papi. Bírta több más helységekkel Haraszti Erasmus úgy látszik főpapi ember hajdanában. 1646-ben anyaegyház, az VA mérföldnyire eső hetyeni egyház pedig fiók egyháza volt 1739-ig. A csonkapapi egyházban 1661-ben Superintendalis gyűlés tartatott. Csonkapapinak azért neveztetett ezen helység, mert Csonkás nevű helység ezen helyhez közel feküdt, ma is Csonkásnak nevezett helyen, melynek lakosai az akkori zűrzavaros időben Papiban költözvén, ezt Csonkás Papinak nevezték, hogy Marokpapitól megkülönböztessék. Anyakönyve 1769-ben kezdődik, Rápólti András predikátorságában, aki a megkeresztelteiteket, meghaltakat és házasultakat egy folytában írta be. Iskolatanítót tart 1659 óta, amikor Bakó Andrástól és Bakó Miklóstól egyező akarattal vettek a lakosok egy fundust iskolának. Egy felől szomszédai voltak ezek, más felől a folyó víz. Kőtemplomát és tornyát 1795-ben kezdette építtetni és felszenteltette 1800. június 17-én, esperes Kömlei Zsigmond, vári lelkész és Balog János, Csarodai lelkész urak által. Nagyobb harangján ezen írás van: „Ref. Ekklésia öntetté 1799." Kisebbiken pedig ez: „Cs. Papi ref E. Szent Ekklésia öntetté maga költségén 1773". Régi temploma és tornya fából voltak, amely utolsónak elbontásakor a nagyobbik gombba, egy faskatulyába azon irat találtatott elavulva, hogy a torony építésekor Czégényi Pál volt az egyház papja. 52. Marokpapi Márokot, mint helységet, Papitól egy lépésnyi átmérőjű határ vonal különíti el. 1645-ben anyaegyház volt. 1668-ben építtetett egy parókialis háza, amely elavulván, helyette egy másik 1758-ben épült, ez is el romolván már, helyette 1864-ben épült egy alkalmas és csinos parókialis háza vályogból kő alapzatra. Iskolatanítója már 1758-ban volt. 1678-ban Nógrádi Mátyás püspök, püspöki gyűlést tartott itt, amelyben többek közt a pipázás dohányzás és tobákolás az egyházi embereknek megtiltatott. Papi leányegyháza volt Maroknak mígnem 1797-ben a kettő, egy anyaegyházzá egyesült. 1796-ban bilkei Lipcsey József úr Marokban római katolikus tót jobbágyokat telepített, akik ott elszaporodván, jelenleg jobbára Papi teszi az anyaegyházat. Temploma régi gót munka. Falai kívül belül halmozták gót írásokkal és festményekkel, de amelyek 1775-ben be vakoltattak, utóbb be is meszeitettek. Temploma és parókiája terét a közvélemény szerint a Maróthi úri családfő ajándékozta, kinek érdemes utóda: Neupaor János úr is ez egyházat több ízbeni segedelmével ápolta. Anyakönyve 1758-ben kezdődik.
